A  képviselők derültséggel és megrökönyödéssel fogadták, amikor a volt államtitkár elmondta, hogy másnap reggel beszélt először a történtekről Petrétei József miniszterrel, a tárca vezetése pedig nem egyeztetett az ostrom éjszakáján. Kondorosi Ferenc elmondta, hogy őt és a minisztert is megrendítették az események, nem találja rendben lévőnek azt, ami történt, de ma sem tudja, hogy mit kellett volna tennie, hol kellett volna lennie az ostrom éjszakáján, hiszen államtitkárként konkrét esetekben nem adhatott egyedi utasítást a rendőröknek. "Magam is felháborodással és aggodalommal hallottam a történteket" - mondta Kondorosi Ferenc arra reagálva, hogy Révész Máriusz (Fidesz) szerint ebben az időszakban "minden felborult, ami ön alá tartozott".

A volt államtitkár "nehéz, bonyolult, szomorú eseményeknek" minősítette a történteket, és arról beszélt, hogy a 2006 őszi fővárosi demonstrációk nyomán előállítottakkal embertelenül, megalázóan bántak, emberiesség elleni cselekmények történtek, továbbá sérült a "fair eljárás" követelménye is. Ezzel kapcsolatban Révész Máriusz leszögezte, hogy a kormánnyal együtt Kondorosi Ferenc is felelős azért, hogy a 2010-es választásokig minden eszközzel akadályozták a jogsértések feltárását és a felelősségre vonásokat.

"Ön nem mond igazat" - fakadt ki Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnöke, mikor a volt államtitkár arról beszélt, hogy a tárca törekedett az áldozatok méltányos "reparálására". Gaudi-Nagy Tamás, aki az elmúlt években ügyvédként részt vett a Civil Jogász Bizottság munkájában, emlékeztetett arra, hogy a 2006 őszi események civil áldozataival a kormányzat csak több éves pereskedés és számos, az áldozatok igazát alátámasztó jogerős ítélet után kezdett el tárgyalni a peren kívüli megegyezésről.

Kondorosi Ferenc elképzelhetetlennek nevezte, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitánnyal ellentétben Nyugat-Európában a beosztásában maradjon egy olyan rendőri vezető, akinek az utasítására több ezer rendőr azonosító nélkül vonul ki intézkedni az utcára. A volt államtitkár megjegyezte azt is, hogy az azonosító nélküli intézkedést lehetővé tevő országos főkapitányi utasításról indokolt lett volna egyeztetni a minisztériummal. Arra a felvetésre, hogy későn rendelték el a riadót a BRFK-n, Kondorosi Ferenc azzal válaszolt, hogy sem ő, sem Petrétei József nem tudta volna jól megítélni ezt a kérdést, de jogköre sem volt arra, hogy erről döntsön.

Az MTV-székház ostromát közvetlenül megelőző őszödi beszédről a volt államtitkár a rádióból értesült és azt "sokkszerű, nem igazán progresszív helyzetértékelésnek" tartotta. Kondorosi Ferenc szerint a rendőrszakmai mulasztásokon, szerencsétlen rendőri hibákon és téves helyzetértékelésen túl a politikai felelősség is felvethető a 2006. október 23-án délután és este a fővárosban a demonstrálók és a rendőrök között lezajlott összecsapásokkal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a kormányfő követett-e el jogsértést, Kondorosi Ferenc azt mondta: jogsértést azzal követett volna el a kormányfő, ha közvetlen utasítást ad, de azzal nem, hogy tájékozódott.

A volt államtitkár kérdésre válaszolva beszélt arról is: nem érzett késztetést, hogy a politika világában maradjon, ezért visszatért a tudományhoz. Rövid ideig tartó MSZP-tagságát "kérészéletűnek" titulálta.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, az MSZP azonban bojkottálja annak munkáját, nem küldött képviselőt a testületbe, mert bár házszabályszerűen alakult meg, álláspontjuk szerint politikailag illegitim.