Állásfoglalásában rámutatott, hogy a hatóság elnökének véleményével ellentétben nem minősíthető "roppant csekélynek" az MTI üzleti bevétele. Az MTI Zrt. idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint számítható üzleti bevételként, amelyet a hírügynökség munkatársai nem kis erőfeszítéssel tudnak csak elérni a folyamatosan romló piaci viszonyok között.

Szalai Annamária azt is kifogásolta, hogy az egyes médiumok egymástól eltérő előfizetési díjért jutnak hozzá a nemzeti hírügynökség szolgáltatásaihoz. Vince Mátyás ezzel kapcsolatban kifejtette: az MTI évről évre megújuló díjszabása vevőtípusonként, a vevők nagysága, valamint a felhasználás jellege szerint más-más árképzést alkalmaz. E díjszabást - az egyes előfizetőkkel folytatandó üzleti tárgyalások kereteit - minden évben a parlamenti pártok delegáltjaiból álló Tulajdonosi Tanácsadó Testület tárgyalja meg és hagyja jóvá. A ma érvényes tarifatáblázatot tavaly ősszel is egyhangúlag szavazta meg e testület.

Szalai Annamária (b.) az NMHH elnöke

Szalai szerint az MTI "nagyon kényelmesen eléldegélt a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényelt". Az MTI elnöke szerint a nemzeti hírügynökség csak azért tudott - egyáltalán nem kényelmesen - minimális nyereséggel megélni, mert kétszer is radikális költség- és létszámcsökkentést hajtott végre elnöksége majdnem nyolc éve alatt.

A Népszabadságban megjelent interjúban Szalai Annamária azt is mondta, hogy a hírszolgáltatás ingyenessé tétele azért lenne jó, mert ha már az állam egyszer pénzt ad a nemzeti hírügynökség fenntartására, akkor "a híreket el is kell juttatni az emberekhez". Ehhez kapcsolódóan az MTI elnöke egyrészt azt rögzítette, hogy az MTI napi hírkiadásából mintegy 60 hír folyamatosan, mindenki számára hozzáférhető a hírügynökség honlapján, másrészt leszögezte, hogy az MTI hírarchívumának jelentős részét is megnyitotta a nagyközönség számára.