Nézőpont Intézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében kifejti: az államfők megválasztásának módja nincs hatással a köztársasági elnökök politikai hovatartozására. Európában 12 országban közvetlenül, míg 8 helyen a parlament által választják a legfőbb közjogi méltóságot, és mindkét választási rendszerben van példa pártpolitikus, illetve nem pártpolitikus elnökre. Hozzáteszik: a magyarországi államfőválasztással majdnem megegyező időpontban, június 30-án választanak szövetségi elnököt Németországban, ahol a legesélyesebb Christian Wulff, a CDU jelenlegi alelnöke, Alsó-Szászország miniszterelnöke.

A Nézőpont Intézet szerint a közép-európai régióban sem egyedülálló egy, Schmitt Pálhoz hasonlóan szoros pártkötődéssel bíró államfő jelölése. A cseh törvényhozás két háza 2008-ban választotta újra Václav Klaust, aki korábban a jobbközép ODS alapító elnöke és miniszterelnök volt, míg a többi közép-európai demokrácia - Ausztria, Románia, Szlovákia, Szlovénia - közvetlenül választott államfői közül egyedül Danilo Türk szlovén elnök számít a szó politikai értelmében is függetlennek. Az osztrák Heinz Fischer évtizedekig a szociáldemokrata SPÖ képviselőjeként tevékenykedett, a szlovák Ivan Gasparovic pedig a Meciar-féle HZDS, majd az általa alapított HZD vezető alakja volt - jegyzik meg.

Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője elsősorban arra emlékeztetett, hogy a köztársasági elnök funkciójának alapvetően szimbolikus jelentősége van. A szakértő ugyanakkor kiemelte: amíg az öt éve még ellenzékben lévő Fidesz fontosnak tartotta az "embereket is megkérdezni" az ideális államfőjelölt személyéről, addig az idén az utolsó pillanatig igyekezett titokban tartani a jelölt személyét. Hozzátette: Schmitt Pál megválasztása egyértelműen hasznosnak mondható a Fidesz számára, hiszen az új államfő saját bevallása szerint sem kívánja lassítani a törvényhozási munkát, vagyis koránt sem lesz annyira "öntörvényű", mint a "saját programmal rendelkező Sólyom László". A köztársasági elnöknek márpedig éppen ebben, valamint a politikai nyilvánosság befolyásolásában lehetne érdemi szerepe, amint azt az előző államfő Gyurcsány-kormányokkal való sorozatos konfliktusai is bizonyítják – mutatott rá az elemző.

Gyömöre Máté szerint Schmitt Pál "simulékony politikai alkata" és népszerűsége vélhetően Mádl Ferenc, illetve Göncz Árpád korábbi államfők szerepfelfogását tükrözi majd, ami lényegesen passzívabb és hangsúlyosan reprezentatív államfői tevékenységet ígér az elkövetkező öt évre.