Lendvai Ildikó szocialista pártelnök véleménye szerint a Fidesz megindította a médiavilág politikai elfoglalását; "ahol tud, felvásárol, ahol nem, ott gyarmatosít". Tájékoztatása szerint módosító indítványt adtak be, azt kezdeményezve, hogy az MTI ne legyen része az egységesülő közszolgálati médiafelügyeletnek. Ezt azzal indokolta, hogy nehéz megmondani, mit keres a hírügynökség a közös közalapítványban, hiszen az MTI nem csak a közszolgálati médiumoknak szolgáltat. Kezdeményezték, hogy a médiatanács elnökét, tagjait és a kurátorokat ne kilenc évre, hanem egy kormányzati ciklusra válasszák meg, illetve maradjon meg a kuratóriumok paritásossága. A pártelnök jelezte, lesznek módosító indítványaik a véleményszabadsággal kapcsolatos törvénymódosításról is. 

Mandur László, az Országgyűlés korábbi alelnöke elképesztőnek tartja, hogy a kuratóriumban két ellenzéki hely van, és erről egymás között kellene megállapodnia a három ellenzéki pártnak; ha pedig ez nem megy, akkor csonka kuratórium alakul. Kifogásolta azt is, hogy az intézmények vezérigazgatóit a szakma kizárásával és pályáztatás nélkül választanák ki a médiatanács javaslata alapján. 

Cser-Palkovics András - aki a múlt pénteken benyújtott médiacsomag egyik előterjesztője - a javaslatokra reagálva közleményében azt írta: csütörtökön, "kompromisszumkészséget mutatva", számos olyan módosító indítványt terjesztenek elő, amelyben figyelembe veszik az ellenzéki frakció álláspontját, de csak olyan javaslatokat tudnak elfogadni, amelyek olcsóbb, átláthatóbb és működőképes rendszer létrehozását eredményezhetik. A politikus szerint a Fidesz arra kapott felhatalmazást, hogy működőképessé tegye az elmúlt években működésképtelenné tett rendszereket, így például a közmédiumokat. A Magyar Televíziónak hosszú ideje nincs elnöke, ahogyan az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) sincs. Lemondott a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, és hamarosan a Magyar Rádiónak sem lesz vezetője - tette hozzá. 

A Nyilvánosság Klub szerint az Országgyűlés elé terjesztett médiacsomag az egypárti kézi vezérlés "immár alkotmányba foglalt" visszatértével fenyeget. Az egyesület közleményében felveti: mi mást jelent a kormánypártok szavazataival megválasztandó új médiatestületek létrehozása, a sajtónak utoljára a Berecz János (egykori KB-titkár)-féle sajtótörvényben szereplő tájékoztatási kötelezettsége, illetve a korábban (a lex Répássyban) még alkotmányellenesnek minősített vélemény-helyreigazítás intézményesítése?

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt sajtószabadság-képviselője a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában úgy nyilatkozik, hogy a Fidesz titokban előkészített és a "puccszerűen végighajszolt" médiacsomagja "alkotmánytól portásig" egy rövid pórázon tartott kormányfüggő médiarendszert tervez meg. Az MTI-hez már szerdán eljuttatott interjúban Haraszti Miklós azt is kifejti, hogy szerinte az új rendszer minden szerkesztői tevékenységet engedélyezési és tartalmi ellenőrzés alá von, és ezt az "alkotmánysértő" gyakorlatot az új hatóság nyíltan az uralkodó párt és kormány egyoldalú politikai kinevezettjeként űzi majd. A készülő új törvény - mondja Haraszti Miklós - az internetet is olyan eszközökkel szeretné felügyelni, mint a hagyományos médiumokat, az újságírók jogaival foglalkozó rész pedig nem ad nagyobb védettséget a médiamunkásoknak.

A magyarországi médiacsomagról és fogadtatásáról szóló tudósítást közölt szerdán az APA osztrák hírügynökség. A médiát szabályozó törvények és az ellenőrzés átfogó reformját tervezi az új magyar vezetés, de ez heves tiltakozást váltott ki az ellenzék részéről - írta a hírszolgálat. Az ellenzék arra irányuló kísérletet lát a kormány terveiben, hogy erősebb ellenőrzés alá vonja a közszolgálati rádiót és televíziót, valamint a nemzeti hírügynökséget, s ezzel nagyobb befolyást gyakorolhasson a tudósításokra - áll a az osztrák hírügynökség anyagában. A három ellenzéki pártot a Fidesz és a KDNP parlamenti erőfölényére tekintettel mindenekelőtt az új testületek összetétele tölti el aggodalommal - írta a szerző. Az 1990-es évek elején, az Antall József vezette konzervatív kormány alatt az ellenzék és a kormány közszolgálati médiáért folytatott harca a magyar közélet egyik központi témája volt. Csak 1996-ban, a szocialista-liberális kormány alatt született meg a médiatörvény. Az akkor megteremtett struktúrát azonban bonyolultnak, bürokratikusnak és reformra szorulónak tartják - írta az osztrák hírügynökség.

Az öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők múlt pénteken nyújtották be. A két képviselő egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testületének jogutódjaként hozzák létre a Közszolgálati Közalapítványt. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne.