A médiacsomag általános indoklása szerint az új jogi szabályozás "halasztást nem tűrő feladat", a közszolgálati média szervezetrendszere korábbi formájában nem működőképes, jelentős átalakításra szorul, ennek érdekében a törvény átformálja, összevonja az egyes műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét, illetve a társadalmi részvétel új formáit határozza meg, továbbá "az egyes médiumok konvergenciája szükségszerűen felveti a hatóságok konvergenciájának kérdését is, ahogyan az már több európai államban is történt (...) a javaslat értelmében egyetlen szerv felügyeli majd a hírközlés és a média egészét, amely hatékonyabban, olcsóbban és szakszerűbben lesz képes ellátni feladatát".

A törvény megalkotásának célja a hírközlési és médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása és a közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve a nemzeti hírügynökség működőképességének, függetlenségének védelme.

Az előterjesztés szerint a jelenlegi Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv. A hatóság a frekvenciagazdálkodásban és a hírközlésben részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában, önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal. A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz. A tanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre. A médiatanács feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, továbbá figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését.

A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága pedig elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat. A javaslat létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogaival összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizsgálni.

A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. Az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete megszűnik, a Magyar Televízió Közalapítvány átalakul és jogfolytonosan működik tovább az így létrejövő Közszolgálati Közalapítványban, amely jogutódjává válik egyúttal a megszűnő Magyar Rádió Közalapítványnak és a Hungária Televízió Közalapítványnak is, tehát ez a Közszolgálati Közalapítvány felügyeli majd valamennyi közszolgálati médiát.
A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma az Országgyűlés által választott négy tagból és a médiatanács által delegált elnökből áll, az elnök és a tagok megbízatása 9 évre szól. Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét kormánypárti, másik felét ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

A közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt feladatokat a Közszolgálati Kódex tartalmazza, melyet az Országgyűlés fogad el kétharmados többséggel. A Közszolgálati Kódex szabályainak megtartása szempontjából a Közszolgálati Testület ellenőrzi a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és az MTI-t. A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente beszámolnak a kódex érvényesüléséről, és amennyiben azt a  Közszolgálati Testület nem fogadja el, akkor kétharmados többséggel javasolhatja a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának a vezérigazgató munkaviszonya megszüntetését. Erről a kuratórium egyszerű többséggel dönt.

A 12 tagú Közszolgálati Testületbe egy-egy tagot delegálhat az Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Települési Önkormányzatok Szövetsége, az elismert nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati szervezetei, a szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek és a családok érdekeit védő és képviselő Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.

A nemzeti közszolgálati rádió, televízió, illetve hírügynökség feladatait négy önálló részvénytársaság, az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. látja el, mindegyikük a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában lévő egyszemélyes nonprofit részvénytársaság. Egyes alapítói, illetve részvényesi jogokat a közalapítvány gyakorol, például a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört. A vezérigazgatók kinevezése úgy történik, hogy a médiatanács elnöke részvénytársaságonként 2-2 jelöltre tesz javaslatot a médiatanácsnak, amely javasolja a kuratóriumnak, válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül. A négy közszolgálati részvénytársaságnak egy közös felügyelőbizottsága lesz.