A gazdaság akcióterv, három csapás, vagyontörvény a parlamentben
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik ma az Országgyűlés plenáris ülése; a kormányfő várhatóan ismerteti a háromnapos rendkívüli kormányülésen született döntéseket. A parlament emellett dönt a "három csapás" néven ismertté vált büntető törvénykönyvi (Btk.) módosításról, az állami vagyonról szóló előterjesztésről, a kisebb létszámú önkormányzati képviselő-testületekről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.
Orbán Viktor kormányfő a kedden 13 órakor kezdődő parlamenti ülésen ismerteti a gazdaság talpra állítását célzó, a 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához szükséges akciótervet. A programot rendkívüli kormányülésen dolgozta ki a kabinet az elmúlt három napban, s kedden reggel rendkívüli, zárt frakcióülésen tájékoztatják róla a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjait.
A parlament mai várható döntése a büntető törvénykönyv módosításával visszaállítaná az úgynevezett "középmértékes büntetést", e szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmértéket úgy kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához hozzáadják a felső és az alsó határ közötti különbözet felét. A "három csapás" nevű intézkedés "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. A javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremti, és egyformán bünteti a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadását.
Döntenek az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatról, miszerint önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül több cég vagyonkezelése és a törvény készíti elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását. Bár új típusú nemzeti vagyongazdálkodást ígér a módosítás, ez alighanem visszatérést jelent a Fidesz 1998 és 2002 közötti gyakorlatához, írja a HVG a vagyontörvényről.
Szavaznak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról, amely jelentősen csökkentené az ön kormányzati képviselő-testületek létszámát. A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer lesz.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát; ebbe a körbe tartoznak majd a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai.
Várhatóan elfogadják az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely kimondaná, hogy az állam bocsánatot kér a 2006. augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006. szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól, akiket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illet meg.
Várhatóan zárószavazás is lesz a közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról is. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezése legyen.
Az ülésen zárószavazás lesz a kereszténydemokrata képviselők által benyújtott, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó közoktatási törvénymódosításról. Az egyik előterjesztő Szászfalvi László az általános vitában azt mondta: a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Hozzátette, hogy a jelenleg hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölni szeretnék a közoktatási törvény azon passzusát, amely "értelmetlenné" teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást.