Itthon Bálint Csaba 2010. május. 02. 06:49

Hajléktalanokat gyártunk – videó

A Fidesz április 15-ei közleményében leszögezte, hogy amíg a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdekében megállapodás nem születik, addig a következő kormány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot. Aki túlköltekezte magát, időt nyert tehát. A szociális lakásokban lakók helyzetéről viszont kevés szó esik, pedig ők is úsznak az adósságban, csak nem vettek fel milliós hiteleket.

Az ügy elsősorban nem romakérdés - szögezi le még a kocsiban Juhász Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, akivel az ózdi Hétes telepre tartunk. Kétségtelen, hogy a legszegényebb rétegekben felülreprezentált cigány lakosságot érinti a legnagyobb számban a kilakoltatások ügye, de ez nem csak róluk szól, hiszen szociális lakásokban nem csak cigányok élnek Magyarországon. Mi mégis az egyik legszegényebb ózdi cigánytelepre tartunk, amely Juhász Péter szerint állatorvosi lova a problémának.

A 3-400 fős telepnek minden lakója szociális lakásban él, senkinek sem tulajdona az ingatlan, amelyben meghúzza magát. Nem túlzás, ezekben az épületekben lakni nem is lehet talán, aki itt él, valóban csak meghúzza magát. Se ajtó, se ablak a házakon, az asszonyok egykedvűen söprögetnek a porta előtt, néha rászólnak az utcán csapatostul és túl hangosan vonuló gyerekekre, a férfiak kocsikat tolnak, visznek valamit, hoznak valamit, az idősebbek a ház előtt üldögélnek. Amint odaérünk, körbevesznek minket a helybeliek. Melyik tévé? - kérdezik a kamera láttán, nem könnyű elmagyarázni.

A gyilkosság óta, amikor Erzsike nénit megölték idegenek, mert nem hétesiek voltak, még több problémát okoz nekik a sajtó. "Azt írta valamelyik, hogy itt Hétesbe' mi megöltük az utolsó magyart" - mondja egyik beszélgetőtársam, a 21 éves Alex mosolyogva, közben fejét rázza. Nem a tragédián mosolyog, mindenki szerette az idős asszonyt a telepen. Azt kérdezi tőlem, tudok-e munkát, mert csak a hónap végéig van szerződése. Ők szedik a szemetet a környéken. Nem tudok, de azért beszélgetünk. 

A cigánytelepen egy-egy család csak alkalmi munkából, segélyekből és családi pótlékból él. Ez havi 80-100 ezer forintnál csak nagy ritkán jelent több pénzt - tudtuk meg a hétesiektől. Ha ebből a pénzből még büntetéseket is kell fizetni, legyen az egy kivilágítatlan kerékpár miatti bírság, vagy egyéb szabálysértés, bedől a családi büdzsé.

A TASZ szerint sok esetben csak a késedelmi díjakkal megemelt büntetések jutnak el a telepre, nem adnak elég lehetőséget a nincstelen embereknek a törlesztésre. Mivel a be nem fizetett bírságokból előbb-utóbb börtönbüntetés is lehet, a TASZ hamarosan ügyvédet visz a hétesieknek, hogy átvizsgálják a keletkezett irathalmokat.


A szociális lakásokban élőket nem védi a meghosszabbított kilakoltatási moratórium, az ő adósságaikkal szemben kevésbé toleráns a hatalom, bár a helyzetük ugyanaz - véli Juhász Péter, aki szerint ezeket a problémákat egyenként meg kellene oldani ahelyett, hogy továbbra is hajléktalanokat gyártsanak az önkormányzatok.

Hirdetés