A "fájdalmas" lépések támogatásáról Bajnai Gordon még hivatalba lépése előtt, 2009. április elején nyilatkozatot íratott alá az MSZP-s és az SZDSZ-es országgyűlési képviselőkkel. A megszorító intézkedések, amelyeket már az első 100 napjában meghozott a kormány és a parlamenti többség, érintették az állami szférát: egyebek mellett megszüntették a 13. havi juttatást és két évre befagyasztották a béreket a közszférában. A kormány spórolt a nyugdíjrendszeren is, 2009-ben már nem fizették ki a 13. havi nyugdíj második részletét, 2010-től pedig teljesen megszűnt ez a juttatás. Az Országgyűlés törvényt fogadott el a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről és a nyugdíjindexálás új szabályiról.

A szociális rendszerre vonatkozó lépések között a családi pótlékot a 2009-es szinten befagyasztották, 2 évre maximálták a gyes és a gyed időtartamát, valamint a gyed, illetve a gyás megszerzéséhez szükséges biztosítási időt félről egy évre emelték. 2009. júliusától eltörölték az addigi lakástámogatási rendszert, amely helyett egy új, szűkebb körre "szabott" rendszert léptettek életbe. 

Az Országgyűlés 2009-ben két lépésben módosította az adótörvényeket. Többek között csökkentek a munkát terhelő járulékok, változtak az szja-szabályok. Egyebek mellett 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa, szigorodtak a cafetéria-szabályok, megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, nőtt a minimálbér összege. A válságkezelő kormány a kiadáscsökkentő lépések mellett szociális jellegű intézkedéseket is hozott - létrehozta krízisalapot, kedvezményes áfa-kulcsba sorolta a távhőt -, de ezek mellett az élet szinte minden területére igyekezett új szabályokat hozni.

Ilyen volt például az, hogy megalkotta az "élettársi kapcsolatok nyilvántartását" létrehozó törvényt, elvette az életjáradékot azoktól az olimpiai érmes sportolóktól, akik szándékos bűncselekményt követtek el, módosították a KRESZ-t, a Btk.-t, a Ptk.-t, megerősítették a pénzügyi felügyeletet, banki magatartás kódexet alkottak a pénzintézetekre. A kabinet egy éve alatt nem sikerült elfogadtatni a parlamenttel a pártfinanszírozásról szóló törvényt, alkotmányellenes lett az ingatlanadó, a kormánynak vissza kellett lépnie a saját magára hozott döntési moratórium egy részéből és az autók eredetvizsgálatának átalakítására hozott szabályokból. Bajnai Gordon egy évét keretbe foglalja a "fájni fog" szófordulat, amelyet még 2009. március 30-án, kormányfőjelöltként tett első nyilatkozatában a válságkezelésről mondott. Akkor úgy fogalmazott: programja végrehajtása "fájni fog, de meglesz az eredménye".

Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltté választásakor, 2009. decemberében az MSZP kongresszusán a kormányfő úgy fogalmazott: aki felelőtlenséggel, szemfényvesztéssel, populizmussal, vagy csodavárással vág neki a választásnak, az a visszaszerzett bizalmat, a stabilitást, a tartós növekedést kockáztatja, és néhány év múlva majd megint jönnie kell valakinek, aki kimondja, amit korábban ő, hogy fájni fog. Úgy fogalmazott: "Pedig nekem elhihetitek, fáj annak is, aki mondja".

"Ha a felelőtlenség kényelmében hisznek, ha a józanság helyett a mindig keserű ébredéssel járó csodavárást választják, akkor egyszer, attól tartok, nem is olyan soká, megint lesz majd egy miniszterelnök, aki azzal lesz kénytelen kezdeni programjának ismertetését, "fájni fog". Pedig higgyék el, saját tapasztalatból mondom, fáj ez annak is, aki kimondja. De tudom, még jobban fáj azoknak, akiket áldozatvállalásra késztet" - ezt 2010. februárjában, az Országgyűlés utolsó ülésnapján mondta.

2010. április 1-jén, azon a sajtótájékoztatón, ahol a kormányát és a válságkezelést értékelte, Bajnai Gordon "sikeresnek, szerényebben szólva eredményesnek" nevezte az elvégzett munkát; felidézte egy évvel korábban elmondott szavait, azt, hogy "fájni fog" és hangsúlyozta: akkor nem arra volt szükség, hogy azt mondják, amit az emberek hallani akarnak, hanem azt, amiről szívük mélyén tudták, meg kell tenni, mert az országnak erre van szüksége. Leszögezte: tavaly áprilisban az azonnali válságkezelés mellett döntöttek, és ma is úgy hiszi, ez volt az egyetlen módja annak, hogy az ország elkerülje a szakadékba zuhanást.