A Fidesz felé billennek a le nem tarolt választókerületek
A Fidesz-KDNP-nek a már megszerzett 206 parlamenti mandátum mellé még 48-at kell besöpörnie ahhoz, hogy kétharmados többsége legyen a törvényhozásban - állítja a Political Capital elemzésében. A fennmaradó 57 egyéni választókerületben tehát éppen ezért tartogat külön izgalmakat a második forduló. Már ha tartogat.
Ahhoz, hogy meglegyen a Fidesz-kétharmad, bármelyik kilenc választókerületet elveszítheti a párt a második fordulóban, elég 48-at megnyerni a függőben lévő 57-ből. Annak függvényében, hogy mely kerületekről van szó, akár 10-11-12 egyénit is elveszíthet, még mindig meglehet az alkotmányozó többség. Ha már 13-at elveszít (bármelyik 13-ról is van szó), akkor viszont bizonyosan nem lesz meg a kétharmad - írja elemzésében a Political Capital.
A Fidesz helyzetét könnyíti, hogy Budapest megszűnt stabil baloldali fellegvár lenni, holott a korábbi két választási éjszaka izgalmait éppen az jelentette, hogy a balliberális pártok a fővárosi feldolgozottsági adatok beérkezésével dolgozták le a vidéken elkönyvelt hátrányukat. Most alighanem biztosra vehető a Fidesz győzelme azokban a fővárosi választókerületekben, ahol jelöltjük csaknem elérte az ötven százalékos azonnali győzelmet jelentő küszöböt. Ilyen a fővárosi 3. választókörzet (Menczer Erzsébet), a 4. (Bús Balázs), az 5. (Hollósi Antal Gábor), a 6. (Wintermantel Zsolt), a 8. (Illés Zoltán), a 9. (Rónaszékiné Keresztes Mónika Mária), a 10. (Fónagy János), a 13. (Vas Imre), a 14. (György István), a 16. (Simicskó István), a 21. (Papcsák Ferenc), a 22. (Kulcsár József Ferenc), a 23. (László Tamás), a 26. (Kucsák László), a 27. (Ughy Attila), a 28. (Tarnai Richárd), a 29. (Földesi Gyula), a 30. (Borbély Lénárd), a 31. (Németh Szilárd).
Ezeken a helyszíneken a Fidesz jelöltjének első fordulóbeli eredménye 44-49 százalékos szavazati arányt ért el, s tetemes előnyt mutat a jobbára 20-30 százalék között mozgó szocialista jelöltekkel szemben. A legtöbbször negyedik helyen végző jobbikos jelöltekre adott szavazatok egy részét minden bizonnyal sikerül a fideszes jelöltnek a második fordulóban becsatornáznia. A szocialista jelölteknek hasonló tartalékaik nincsenek: a rendszerint 5 százalék alatti eredményt elérő MDF szavazóira számíthatnak, meg talán néhány LMP-sre is, mivel azonban a biztos szavazók között az MSZP elutasítottsága erős, az LMP-s szavazatok egy része simán átvándorolhat a Fideszhez is.
Kikaphatnak ugyanakkor a Fidesz-KDNP jelöltjei a 13. kerület két körzetében, de azért erre sem vehetünk mérget. Szanyi Tibor (MSZP) és Szalay Péter (Fidesz-KDNP) éjjel még fej-fej mellett álltak, de Szalay a reggeli 100 százalékos feldolgozottságra fordított. Persze elképzelhető, hogy a második fordulóra a baloldali irányultságú körzetben az LMP-s voksok is Szanyihoz vándorolnak, de aligha fogja ezt az LMP-s jelölt visszalépéssel ösztönözni. Tóth József szocialista polgármester ugyanebben a kerületben 8 százalék előnyt szerzett, de a fideszes Spaller Endre valószínűleg számíthat a kieső jobbikos jelölt 8,9 százaléknyi szavazótáborára.
Ki nem megy el a második fordulóra?
Arra kifejezetten van esély, hogy a Fidesz szavazói hátradőlnek a földcsuszamlásszerű győzelem után, és otthon maradnak a második fordulóban. Mint ahogyan arra is, hogy az elkeseredett szocialista szavazók az elvesztett választások után ugyancsak távol maradnak.
A Fidesz jelöltjeit sok helyen hajszál választotta el attól, hogy az első körben mandátumot szerezzenek. A baranyai 4. választókerület jelöltje, Polics József 49,39 százalékon állt meg. A Jobbik jelöltje aligha lép vissza a javára, de 25 százalékpontos győzelmét így sem veszélyezteti semmi. Negyvenkilenc százalékon végzett a Bács-Kiskun megyei 8. választókerületben (Kiskunhalas) Lukács László, őt a Jobbik 20 százalékos jelöltje követi, ám utóbbinak nincsenek már tartalékai. A Békés megyei 7. választókerület (Mezőkovácsháza) ugyancsak tetemes előnyt hozott a Fidesz jelöltjének, aki legfeljebb akkor veszíthetne, ha az MDF, az MSZP, és a Jobbik szavazói egyesülnek ellene, ez pedig nem valószínű.
Hol szorongatják valóban a fideszes jelölteket?
A leginkább azokon a településeken sikerült a Fidesz jelöltjét megszorongatni, ahol a Jobbik kiemelkedően szerepelt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a területi listán a Jobbik több mint 8 százalékot vert az MSZP-re (27,2% kontra 18,9%), de a Fideszt nem tudta megközelíteni (45,87%). Nagyjából hasonló a helyzet az egyéni választókerületekben is: a Jobbik jelöltje néhol 10 százalékot is rávert szocialista vetélytársára, másutt ugyanez fordítva történt. Éppen ezekre a körzetekre célozva vetette fel a Political Capital korábban, hogy az MSZP-nek bizony meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy – amennyiben tényleg a demokrácia elszánt hívének tartja magát – a második fordulóban visszalépteti jelöltjét a fideszes rivális javára.
Nos, nem úgy tűnik, hogy erre szükség volna. A fideszesek pozícióit legfeljebb az veszélyeztetné, ha a harmadik helyen végzett MSZP-re leadott szavazatok a második körben a Jobbik jelöltjéhez vándorolnának. Azért ez sem elképzelhetetlen, persze. A tíz második fordulóbeli BAZ-megyei helyszín között a legkritikusabb éppen az elhíresült edelényi körzet, ahol a Daher Pierre fideszes, Molnár Oszkár független és Csender Tamás jobbikos jelöltje verseng. Daher Pierre 36,54 százalékon áll, s kérdéses, hogy a Fideszben kegyvesztett független Molnár Oszkár tesz-e felé gesztust. Aligha fog. Akkor már valószínűbb, hogy a Jobbik jelöltje támogatja meg valamelyik jobboldali jelöltet. Éppenséggel a második fordulóba a legkevesebb szavazattal, 18,7 százalékkal bekerülő szocialista Gúr Nándor is tehetne ilyen gesztust a fideszes jelölt felé, Lendvai Ildikó azonban ezt a megoldást hétfői nyilatkozatában nem javasolta.
Csongrádban elúszhat egy fideszes mandátum?
Csongrád megye 3. választókerületében is elúszhat egy fideszes mandátum, ott Botka László szocialista szegedi polgármester hét százalékkal van lemaradva a fideszes Bohács Zsolttól, s közismert helyi politikusként talán számíthat az LMP-re szavazó 8,8 százaléknyi voksolóra. A megyei 1. és 8. választókerület azonban alighanem meglehet a Fidesznek.
Fejér megye 3. választókerületének Dunaújváros megnyerésére is csak úgy van esélye az MSZP-nek, ha minden, a Fidesztől és Jobbiktól elütő szavazatot a maga javára fordít. Erre azonban sok esély nincs. S kevés esélye van a vesztésre a Székesfehérváron induló fideszes szóvivőnek, Cser-Palkovics Andrásnak is, hiszen a második fordulóban legkisebb eséllyel induló jobbikos jelölt esetleges elpártoló szavazóira is inkább ő számíthat.
Heves megye 3. választükörzetének gyöngyösi fideszes indulója, Balázs József alig 11 százalékot vert rá az MSZP jelöltjére (39% kontra 28%). Aggódnia akkor kellene, ha sehogyan sem tudná a második körre mozgósítani a már így is elégedett szimpatizánsokat, míg ellenfelének ez maradéktalanul, netán még pár százalék LMP-s szavazattal megtoldva sikerülne. A helyzetet bonyolítja, hogy itt indul Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, aki az első fordulóban 26 százalékot szerzett. A többi három, mandátumot még nem szerzett fideszes jelöltnek a győzelme még ennél is biztosabbnak tűnik.
Szolnok megyében még hat mandátum kiadó
Jász-Nagykun-Szolnok megye hat választókerületében nem született még végeredmény, s – akárcsak Borsodban – itt is a Jobbik áltagosnál jobb szereplése ütötte el az első helyen forduló fideszes jelölteket az azonnali sikertől. Legfeljebb még két hetet kell rá várniuk, legalábbis a most elért (45-49 százalékos) eredmények alapján győzelmüket legfeljebb az veszélyeztetné, ha akár az MSZP, akár a Jobbik jelöltjei egymás javára lépnének vissza, s ebben a valószerűtlen cselekedetükben szó nélkül követné őket szavazótáboruk.
Különös, hogy a Komárom megyei 1. választókerületben éppen a Tatabányát 1990 óta vezető Bencsik János nem tudott első nekifutásból győzni, de 47,66 százalékos eredményét a második fordulóban sem látszik veszélyeztetni az MSZP vagy a Jobbik jelöltje. A nemrég még kegyvesztettnek látszó esztergomi polgármester, Meggyes Tamás ugyancsak második fordulóra kényszerül, de az ő 47,12 százaléka is tetemes előnyt tartogat a vetélytársakkal szemben.
Vác és Tiszavasvári kérdéses lehet a Fidesz számára
Látszólag Nógrád megye 1. választókerületében, Salgótarjában sem veszélyezteti semmi a Fidesz előnyét. Ennél szorosabb eredmény várható Vácott, a Pest megyei 2. választókerületben, ott ugyanis a Fidesz jelöltje csak 37,79 százalékot szerzett. A jobboldali szavazók többi részét elvitte a független - ám konzervatív - verőcei polgármester Bethlen Farkas (16,7 százalék), illetve a Jobbik jelöltje (13,94%), aki végülis nem került a második fordulóba. Kérdés, hogy a jobbikosok, illetve a 9 százaléknyi LMP-szavazó kihez pártol a második fordulóban. Szigetszentmiklóson 49 százalékot szerzett a fideszes Hoffmann Pál, s nem úgy tűnik, hogy bárki keresztbe tehet neki.
Három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyéni választókerületben tartanak második fordulót, közülük a Fidesz számára a tiszavasvári körzet a legkritikusabb: a Jobbik 33 százalékot szerzett azon a településen, ahol az Olaszliszkán megölt tanár, Szögi Ljaos tanított. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP jelöltje 41,77-et szerzett. A Szögi család ügyvédje, az MDF színeiben induló Helmeczy László még pártjánál is rosszabbul szerepelt: 2,15 százalékot szerzett. Ez a körzet tehát még nincs lefutva.
A Political Capital becslése szerint akkor mondhatna le egészen biztosan a kétharmados reményeiről a Fidesz, ha az ötvenhét versenyben maradt választókerület közül tizenháromban elveszítené a második fordulót. Fenti kalkulációnk szerint hét választókörzetet lehet a kritikusabb, "billegő" körzetek közé sorolni, a többi sima Fidesz-győzelmet tartogat.
