A tulajdonjog szerinti igények nem évülnek el, a bankok kötelesek helyt állni a náluk letétbe helyezett vagyontárgyakért - más kérdés, hogy a beperelt bankok mennyire tekinthetők jogutódoknak - fogalmazott Feldmájer Péter, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bank felelőssége viszont teljesen egyértelmű a letétekért.
Mint közölte: az 1944-es kormányrendelet szerint kötelessége volt minden zsidó embernek a nála lévő vagyont banki letétbe helyezni, az aranyat és egyéb vagyontárgyakat pedig tovább kellett adni aztán a Magyar Nemzeti Banknak.

Az ilyen, letétbe helyezett vagyontárgyakért indított per "eredményes és igazságos lehet". Az örökösnek megbízható dokumentummal bizonyítania kell, hogy örökhagyói banki letétet helyeztek el. Általánosságban azonban nem, csak konkrét vagyontárgyakért lehet perelni - hangsúlyozta.

Feldmájer Péter kitért arra, hogy magyar bíróságok néhány esetben döntöttek már letétbe helyezett vagyontárgyak visszaadásáról, így a Sigray-örökösök visszakaptak néhány festményt, és tatabányai, nagykőrösi örökösök is hozzájutottak vagyontárgyaikhoz.

A Mazsihisz elnöke utalt arra, hogy az Egyesült Államokban, Floridában is volt már a mostanihoz hasonló per, amely végül egyezséggel zárult. Arra a kérdésre azonban, hogy a mostani per miért az Egyesült Államokban zajlik, úgy válaszolt: ezt mástól kellene megkérdezni. Feldmájer Péter rámutatott: a banki letétbe helyezett és örökös nélkül maradt vagyontárgyak esetében Magyarországon a kormányzat és a zsidó közösség képviselői között nem született eddig egyezség. Ez egy húsz éve húzódó hosszú folyamat - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy legutóbb 2007-ben született egy megállapodás a magyar kormány és a Mazsihisz között, ez azt tartalmazza, hogy a magyar kormány a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványnak (Mazsök) öt év alatt 21 millió dollárt ad át, amelyet a szociálisan rászoruló holokauszttúlélők egészségügyi, szociális ellátására kell fordítani. Az összegből a Magyarországról elszármazott, magyar ajkú holokauszttúlélők is részesülhetnek. Magyarországon 10-11 ezer ember kapott eddig fejenként, évente 30 ezer forintot - folytatta.

A magyarországi zsidóságnak juttatott holokauszt miatti kárpótlásról szólva megjegyezte: a Mazsökön keresztül folyósítottak nyugdíj-kiegészítést, és az élet elvesztéséért is kaptak a meggyilkoltak testvérei, valamint gyermekei egyösszegű kártérítést a rendszerváltás utáni kárpótlási folyamat részeként. Ez utóbbiban Magyarország egyedülálló az egész világon, mert a meggyilkolt zsidó emberekért sehol másutt nem fizettek a kormányok - tette hozzá a Mazsihisz-elnök.

Feldmájer Péter emlékeztetett arra, hogy akiket a kommunizmus alatt öltek meg, azoknak a hozzátartozói egymillió forintot, akiket a holokauszt alatt, azokéi pedig 300 ezer forintot kaptak az 1990 utáni kárpótlás során. A probléma jelentőségét mutatja, hogy négy kormányzati cikluson keresztül folytak a tárgyalások, háromszor volt a holokauszt során meggyilkoltak hozzátartozóinak kárpótlása az Alkotmánybíróság előtt, és az ügy végül a Medgyessy-kormány alatt zárult le.

Az elveszett vagyontárgyak után is adott a magyar állam kártérítést a meghatározott kárpótlási rendszer alapján. Az érintettek ugyanis kérhettek kártérítést, ebben az esetben az elveszett vagyon 5-10 százalékát kapták meg az államtól. Ezenkívül dönthettek az utódok a pereskedés mellett is, abban a reményben, hogy a vagyon teljes értékét visszakapják.

Feldmájer Péter meglátása szerint a külföldi zsidó emberek igényének figyelembevételére "méltányos lenne, ha újranyitnák azt a lehetőséget, hogy újabb kárpótlási igényeket lehessen benyújtani". Külföldről eddig mintegy 150 ezer ember nyújtott be kárpótlási igényt a rendszerváltás után a holokauszt szörnyűségei miatt - tette hozzá.

A MÁV elleni, másfél hónapja indított kártérítési perhez kapcsolódva csütörtökön keresetet nyújtott be Chicagóban, Illinois állam északi kerületi bíróságán a magyarországi holokauszt áldozatainak és örököseinek egy csoportja több - köztük magyarországi - bank ellen.

A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. (Az érintett magyarországi bankok szombaton azt közölték az MTI-vel, hogy mivel még nem kaptak keresetlevelet, nem tudnak érdemben nyilatkozni az ügyben.)

A felperesek, "a banki lopás holokausztáldozatai" 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg. A perirat szerint a bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket. A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel.