A miniszterelnök, aki kedden tett egynapos látogatást Londonban, a gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette: Görögországnak ugyanolyan szolidaritásra van most szüksége, mint amilyenben Magyarország is részesült. Bajnai Gordon ezzel arra a 25 milliárd dolláros pénzügyi védőcsomagra utalt, amelyet 2008-ban állított össze Magyarországnak az IMF és az EU.

A kormányfő hozzátette: ha az EU-nak jelenleg nincsenek olyan intézményei, amelyek készen állnának a segítségnyújtásra, ha nincs politikai egyetértés ezeknek az intézményeknek a létrehozásáról, vagy (az EU-n belüli) összehangolt fellépésről, akkor Görögország jobban jár, ha az IMF-hez fordul.

Hasonló véleményüknek adtak hangot nemrégiben a Fitch Ratings londoni elemzői is. A nemzetközi hitelminősítő március eleji londoni helyzetértékelő telekonferenciáján az hangzott el, hogy a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "értelmes módja" lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére.

A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy az euróövezet nem költségvetési unió, költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az adósságszolgálat terheit az adott ország - és nem más tagállamok - adófizetőinek kell állniuk.

Bajnai Gordon szerint Magyarország tapasztalatai azt mutatják, hogy azoknak az országoknak, amelyek "a válságtól hajtva" reformokba kezdenek - ahogy most Görögország is teszi -, időre van szükségük a pénzügyi bizalom helyreállításához.

A miniszterelnök - aki látogatása során előadást tartott a londoni Királyi Külügyi Intézetben az EU előtt álló gazdasági-versenyképességi kihívásokról - a Financial Times-nak adott interjúban megerősítette az előadásában is használt hasonlatot, miszerint  pénzügyi bizalom olyan, mint a levegő: amíg van, nem tudatosodik, hogy mennyire fontos. "Ha nincs elég bizalom, vagy éppen levegő, az ember fuldokolni kezd ... ez történik most Görögországgal".

Bajnai Gordon szerint Magyarország tud tanulságokkal szolgálni Görögország számára. Először is a reformoknak elég nagyszabásúaknak kell lenniük ahhoz, hogy meggyőzőek legyenek. "Mélyre kell vágni ... mint a frontsebésznek, aki nem hasonlítható a minden millimétert kimérő plasztikai sebészhez. A frontsebésznek elég mélyre kell vágnia ahhoz, hogy a beteg ne haljon bele sérüléseibe" - fogalmazott a miniszterelnök.

Korábban nagy londoni befektetési házak is a magyarországi kiigazításokat ajánlották a görög kormány figyelmébe. A JP Morgan bankcsoport néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt az elemzésben.

Bajnai Gordon a Financial Times-nak azt mondta: a reformereknek nagy változtatásokkal kell kezdeniük, hogy fel tudják használni induló politikai tőkéjüket. Felmérhető célokat kell kitűzni, és ezeket külső vizsgálatnak kell alávetni. A legfontosabb pedig az, hogy a reformereknek biztosítaniuk kell az alapvető társadalmi elfogadottságot.

A magyar kormányfő szerint Görögország mindegyik vizsgán átment, kivéve ez utóbbit. Magyarországon azonban könnyebb volt megszerezni a lakossági támogatást, tekintettel az 1,7 millió, devizában eladósodott háztartásra. A magyarok látták, hogy életvitelük alapjai kerülnek veszélybe, ha csökken a bizalom és a valuta összeomlik - idézte a Financial Times a magyar kormányfőt.

Bajnai Gordon szerint az euróövezet lakói nem voltak kitéve ilyen félelmeknek - és ez politikusaik életét nehezítette.