2010. február. 16. 19:40 Utolsó frissítés: 2010. február. 17. 10:43 Itthon

Orbán: a következő 15-20 évben egy nagy kormányzó párt lehet

Orbán Viktor szerint megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a "duális erőtér" határozza meg, hanem "egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér".

A Fidesz elnöke ezt a Megőrizni a létezés magyar minőségét című beszédében fejtette ki, amelyet szerdai számában közöl vitaindítóként a Nagyítás című hetilap, amely a szöveget már kedden eljuttatta az MTI-hez. A szöveg Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i kötcsei beszédének szerkesztett változata, amely - mint a Nagyítás írja - "koncepció, vízió, sőt stratégia a kultúra jövőbeli szerepéről". Az írás tanúsága szerint a pártelnök kormányzat és kultúra viszonyát a kormányzás logikája és megfontolásai felől értelmezte.

A politikus úgy véli: Magyarországot, a magyar emberek közösségét kormányozni többet jelent annál, mint például a nagyobb jólét és biztonság elérése. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, amikor Magyarországról beszél, és a kormányzás lényegéhez közelít, akkor ő azt kisbetűvel, két szóban írja: "magyar ország". Nézete szerint ugyanis a mindenkori ideális magyar kormányzatot annak a felismerésnek kell vezetnie, hogy "a magyarok közössége s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot. (...) S ez a kulturális minőség az, amit egy kormányzatnak meg kell őriznie, illetve ezt a közösséget abban az állapotban kell megtartania, hogy a bennünket az összes többi nemzeti közösségtől megkülönböztető kulturális minőség fennmaradjon". Ezek alapján a Fidesz elnöke úgy látja, a kormányzás célja és feladata - nagybetűvel és egybeírva - Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel, két szóban írva: "magyar ország" maradjon.

Orbán Viktor hosszan szól az elit szerepéről, és kifejti: Magyarországon szembe kell nézni azzal a problémával, hogy hiányzik "a mintaadó elit kiválasztását igazoló értékelési rend", azaz nem működnek a hagyományos elitdefiníciók. A gazdasági elitre a magyar közösség jelenleg nem néz fel, a kulturális elit megítélését figyelve pedig az látható, hogy a társadalom kevésbé várja az emberi értékesség kritériumának meghatározását tőlük, mint korábban - véli. Emiatt szerinte a társadalom egyetlen kritérium alapján ítélkezik a magyar szellemi élet képviselőiről: politikai teljesítményei alapján. Példaként említi, hogy a neoliberális elit és az általuk támogatott politikai közösség együttesen felelősek az ország kudarcáért, s így - mint fogalmazott - "az egyik magával rántotta a másikat". Ezzel összefüggésben hangsúlyozza, egy "kurzusváltás" esetén ez a Fidesszel kapcsolatban sem lesz másként: mind a kormány, mind a támogató elit kulturális teljesítményét annak alapján fogja megítélni a magyar közvélemény tekintélyes része, hogy az ezeken a szellemi alapokon felépülő kormányzás sikeressé teszi-e Magyar­országot vagy sem.

A jelenlegi kormányzatról szólva Orbán Viktor azt állítja: a kormányzati leszerepelés leértékelte a szociálliberális értékrendű kultúrateremtő közösséget is, megrendültek a kormányzás szellemi és értékalapjai. "Természetesen lehetséges, sőt valószínű, hogy íróként nem mondtak csődöt, de elitként (...) bizony, csődöt mondtak." A politikus szerint a két megbukott gondolat, amelyre a kormányzat a maga szellemi identitását építette, az individuum és a közösség közötti viszonyrendszer egyensúlya, valamint a piac mindenhatóságába vetett hit.

Úgy véli azonban, hogy emellett összeomlott az 1990 után a magyar baloldal által felépített hatalompolitikai rendszer is, amely "nagyobb esélyt biztosított a baloldal számára, hogy hosszú távon is képes legyen a társadalom legfontosabb elitpozícióit kezében tartani, és a saját céljainak megfelelően fölhasználni". E szisztéma pénzforrásának a privatizációt, majd a külföldi hiteleket tartja; ideológiájának a baloldal által kiépített saját médiát, a "magukhoz láncolt értelmiségi holdudvart"; a szavazat-utánpótlást pedig abban látta biztosítottnak, hogy miközben az államot minden olyan területről kivonták, ahol valójában szükség lett volna rá, egyfolytában növelték a járadékok és egyéb juttatások formájában állami forrásokból élők számát. E rendszer összeomlásának okát Orbán Viktor abban látja, hogy nem volt többé finanszírozható. Szerinte így jutottunk el egy korszak lezárásához.

A párterőtér alakulásával kapcsolatban kijelenti: napjainkra megszűnni látszik a rendszer dualitása, s egy centrális politikai erőtér van kialakulóban, ami "egyrészt a jobboldali konjunktúrának, másrészt a mi megerősödésünknek köszönhető". Vagyis megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely "állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli" - összegzi álláspontját Orbán Viktor, azt javasolva, hogy az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszák, ne a másik féllel folytatott folyamatos küzdelmet, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviseletét. Ezzel összefüggésben véleménye szerint a következő kulturális kormányzatnak az lesz a dolga, hogy a magyarországi kulturális elit számára a nyugodt lelkiállapothoz, a teremtő alkotáshoz, valamint a szép, nemes és választékos élethez szükséges feltételeket megteremtse, biztosítsa.

Hirdetés