A polgári peres eljárás végzésének indokolásában Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke hivatkozott a polgári törvénykönyvre, miszerint "a személyhez fűződő jogok védelme olyan (...) jogviszony, amely mindenkire nézve kötelezettséget állapít meg".  
   
Egyúttal azonban nem foglalt állást az OKM felelősségéről az iskolai szegregáció kérdésében, erről a későbbiekben döntenek. A bíróság 30 napot adott az oktatási tárcának érdemi nyilatkozattételre, azaz előkészítő iratának előterjesztésére - mondta a tanácselnök.
   
A Pataki Árpád által felolvasott felperesi kereset szerint az alapítvány 50 millió forint közérdekű bírság kiszabását kérte az OKM-re, illetve azt, hogy a bíróság szólítsa fel az alpereseket az iskolai szegregáció, mint "jogsértés abbahagyására". Kérték azt is, hogy a szegregáció fenntartása ellen - az oktatási tárca által meghatározott munkaterv alapján - indítson vizsgálatot az Oktatási Hivatal.
   
A felperes álláspontja szerint nem csak az elsőrendű alperes, az OKM, hanem az iskolák és fenntartóik, a települési önkormányzatok is hibásak a fennálló helyzet kialakulásáért, azonban a szaktárca feladata lenne az ágazati szabályok ellenőrzése, illetve ellenőriztetése. Kitértek arra is, hogy a most általános iskolába járó 135 ezer roma gyermekek érettségihez juttatása számításaik szerint 945 milliárd forintos költségvetési nyereséggel járna.
   
Az alapítvány hivatkozott egy 2005-ben végzett felmérésre, miszerint az országban mintegy 170 olyan iskola van, ahol hátrányosan megkülönböztetik a cigány gyermekeket, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód elvét, többek között azzal, hogy etnikai alapon párhuzamos osztályokat indítanak. Sérelmezi a felperes kereset azt is, hogy "a végletesen szegregált iskolák" nem indítnak iskolabuszt, és nem adnak iskolai hozzájárulást az odajáró tanulók szüleinek.
   
Az alperesek jogi képviselője, Décsy Gábor - a tanácselnök által szintén felolvasott - ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és az eljárás megszüntetését kérte. Az ügyvéd szerint "indokolatlan az OKM egészét felelősségre vonni", Hiller István másodrendű alperesnek pedig kifejezetten az Országgyűlés felé áll fenn  beszámolási kötelezettsége. Az alperesek véleménye szerint "a felperes nem bizonyította, hogy fennáll perindítási joga", mert "az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvény megsértése formailag nem állapítható meg".
   
Mint a dokumentumban írta, másik közigazgatási szerv, így az Egyenlő Bánásmód Hivatala is eljárhatna a szegregációs ügyekben, és a felperes által említett szociológiai tanulmányt sem tekintette az alperesek képviselője elégségesnek az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvény megsértésének bizonyítására.
   
Az alperesek ellenkérelmükben vitatták az OKM-re kiszabandó bírság összegét, illetve azt állították, hogy "ilyen kötelezvény semmilyen cél elérésére nem alkalmas". Hozzátették ugyanakkor, hogy a szegregáció kérdésében az önkormányzatokat kellett volna beperelni.
   
A felperes jogi képviselője, Farkas Lilla a tárgyaláson keresetük módosítását nyújtotta be, miszerint az OKM felelősségét firtató kereseti igényük kizárólag azokra a településekre áll fenn ezentúl, ahol több iskola is található. Utóbbiak esetében azonban "az alperesek felelősségére kívánnak rámutatni" a bírósági eljárással, mert  egyes intézmények nem hajtják végre, míg az OKM nem hajtatja végre az egyenlő bánásmódról szóló, illetve a közoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseit.
   
A következő tárgyalás az ügyben június 22-én lesz a Fővárosi Bíróságon.