Immár a harmadik bíró kezd el foglalkozni a budaörsi tescós rablás ügyével; Fazekas Ágnes bírónőnek három hónap áll rendelkezésére, hogy megismerje a több ezer oldalas periratot. Három év után az eljárás még mindig csak első fokon tart, s a vádlottak ez idő alatt számos bizonyítási eljárást kértek az igazságszolgáltatás szerveitől annak alátámasztására, hogy nem ők követték el a bűncselekményt. Az elsőrendű vádlott, S. Péter egyenesen azt állítja, hogy ha ő lett volna a tettes, azon nyomban elszökött volna. Mindenesetre jelezte a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) győri kirendeltségének, hogy hajlandó együttműködni velük.  Ezt maga S. Péter közölte a hvg.hu-val. Ő és egy másik vádlott-társa, Darányi Lajos is nyilatkozott a hvg.hu-nak, az utóbbi hozzájárult neve közléséhez is.

De kezdjük az elején! Nem egészen öt éve, 2005. május 14-én három fegyveres támadt a Group 4 Falck pénzszállító autójára, amikor az beállt a budaörsi Tesco hátsó kijáratához, hogy elvigye a napi bevételt. Az áruházból kilépő pénzkísérők egyikét a rablók combon lőtték. A támadók ezután egy pénzes zsákot – benne harmincmillió forinttal – megszerezve, megpróbáltak elmenekülni, amikor az áruházból riasztott rendőrök a helyszínre érkeztek. Az egyenruhások több lövést adtak le a tettesekre, akik közben egy kézigránátot hajítottak a járőrök felé, majd autójukba ugorva elhajtottak.

A bűntett után három héttel, június 2-án a rendőrség bejelentette, hogy elfogta a feltételezett tetteseket. S. Pétert, K. Gábort és G. Benjamint először fegyvercsempészettel gyanúsították meg a rendőrök. A később negyedik társuknak mondott Darányi Lajos már kábítószer-kereskedelem miatt bent ült. A négy férfit csak ezt követően „találták meg” a budaörsi tescós pénzszállító rablás ügyével, amely miatt nyereségvágyból, több emberen, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárás alatt, társtettesként elkövetett emberölés kísérletével gyanúsították meg őket. Másnap, június 3-án elengedték K. Krisztiánt, az ügy hatodrendű vádlottját. S. Péter – aki az első rendű vádlottja az ügynek – szerint K. alkut kötött a rendőrökkel, ezután helyezték S.-t előzetes letartóztatásba. K. vallomása egy kézigránát vásárlásáról szólt, ám az elsőrendű vádlott szerint az csupán füstgránát volt.

A 38 éves, teológiai végzettségű, jogot és pszichológiát egy-egy évig hallgató S. Péter hangsúlyozta, bizonyítási indítványait sem vették figyelembe. Ezek egyike azoknak a biztonsági kamerák által készített felvételeknek a beszerzése lett volna, amelyek igazolják, hogy S. Péter és barátja, N. Attila Bécsben pont akkor hajtottak be véletlenül bordó Dodge-ukkal az ENSZ-székház területére, amikor a budaörsi ügy mellett – a vád másik pontja szerint – két társával együtt Érden kirabolták volna a K&H Bank helyi fiókját. Az elsőrendű vádlott úgy véli, furcsa, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai csak négy hónappal a beadványa után tettek lépéseket ez ügyben, akkor pedig már késő volt, mert a bécsi felvételeket addigra megsemmisítették.

S.-nek – mint állítja – vannak további bizonyítékai, így a telefonhívásainak listája, amelyeket le is kért a szolgáltatótól. A dokumentumban felsorolt hívások közül három Ausztriából történt. (Emlékezetes, a móri ügy egyik vádlottja, Kaiser Ede védekezésében szintén azt adta elő, hogy azért nem követhette el a bűncselekményt, mert annak időpontjában éppen egy ausztriai rablásban vett részt – a szerz.) Ezt igazolja az a híváslista is, amelyet beszélgetőpartnere, N. Attila kért le azokról a hívásairól, amelyek során S. Péterrel Bécsben egyeztették a találkozásuk időpontját és helyszínét. Ám a három hívás nem található meg a rendőrök által elé tárt listán. A vádlott hiába jelezte ezt többször az ügyészségnek és a bíróságnak, semmi sem történt annak kiderítésére, hogy melyik lista az igazi – állítja S. Péter.

A bíróság eljárása

Az első bíró, Hainitsch Bayer Katalin az egyik, még 2007-ben megtartott tárgyaláson tájékoztatta a vádlottakat arról, hogy bármikor tehetnek ugyan  feljelentést hamis tanúzás és hamis vád miatt, ám az arra vonatkozó eljárást csak az alapeljárás befejezése után folytatják le. Mint hozzátette, ha bebizonyosodik, hogy valaki a vallomásában hazugságot állított, akkor a bírónak kötelessége hivatalból feljelentést tenni. Hozzátette, a bíróság nem köteles azonnal magyarázatot adni az észrevételekre, az eljárás későbbi szakaszában is dönthet róluk.

És ez még nem minden – panaszolta a vádlott. Eltűnt ugyanis az aktákból az a jegyzőkönyv, amelyet az NBH győri kirendeltségén vettek fel 2005. május 27-én. A dokumentumban, amelyet a hivatal egyik munkatársa rögzített – közölte S. –, jelezte, tudja, hogy megfigyelik. Felelősségre vonta ugyanis az őt követő motorost, akiről kiderült, hogy NBH-s. „Ezt a papírt kellene kikérnie a bíróságnak, de persze ezzel sem foglalkoztak, ugyanúgy, mint azokkal a feljelentéseimmel sem, amelyeket az ügyben eljáró hivatalos személyek ellen okirat-hamisítás miatt tettem – jegyezte meg. Egyébként, ha tényleg bűnös lettem volna, és tudom, hogy figyelnek, biztos megszöktem volna.” A hvg.hu megkereste a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy meggyőződjön az elsőrendű vádlott állításának valóságáról, de a hivatal illetékese nem reagált az e-mailünkre.

S. Péter ezután még egy érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Az NNI egyik jelentése szerint egy Shell benzinkútnál egy időben tankolt egy Beetle-be ő, az irat egy másik példánya szerint vádlott-társa, K. Gábor, illetve a dokumentum harmadik változata szerint Darányi Lajos vádlott. Ezt az összevisszaságot aztán már az első tárgyaláson, amikor Hainitsch Bayer Katalin volt a bíró, tisztázták. A bírónő jegyzőkönyvezte, hogy a Shell-kút kamerájának felvételén Darányi látható. Csakhogy ő állítja, a tescós rablás napján nem járt a benzinkútnál. Ezt a Shell-kártyájának használatáról lekért listával véli igazolni.

Az elsőrendű vádlott által mutatott papírok közül a legérdekesebbek azok, amelyek arról szólnak, hogy a rendőrség a budaörsi rablás elkövetése előtti hetekben többször – 2005. április 26-án, május 2-án és május 4-én – lekérték S. Péter mobiljának cellainformációit. A hatóság ugyanis arra gyanakodott, hogy a férfinak köze lehet a 2005 januári érdi rabláshoz is. Mindenesetre a dolog azt jelenti, hogy S. Pétert figyelték, s ha ez valóban így volt, akkor kérdés, miért nem akadályoztak meg egy olyan akciót, amely emberek életét veszélyeztethette.

Tagadja a vádat Darányi Lajos is, a budaörsi rablás negyedrendű vádlottja, aki a rendőrséggel együttműködő egyik tanúnak tulajdonítja, hogy a vádlottak padján ül. Szerinte a rendőrségnek nincsenek konkrét bizonyítékai vele szemben. Egy együttműködő tanú, K. Zoltán azt állította, hogy Darányi maga számolt be neki a budaörsi bűntett részleteiről, amikor egy csurmába – szállításos zárkába – tették őket a bv-intézetben. „Ennek ellentmond a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, aki leírta, hogy én és K. Zoltán, mivel bűntársakként voltunk számon tartva, a szabályok szerint nem kerülhettünk egy zárkába, és nem is találkozhattunk” – állítja Darányi.

A negyedrendű vádlottat egyébként azután fogták el a rendőrök, hogy kábítószert vitt egy kiskunhalasi ismerősének, a tescós rablás után néhány hónappal. „A vevőn kívül senki sem tudta, hogy megyek, és nem is a saját mobilomat használtam, így biztos vagyok benne, hogy engem is megfigyeltek.” Darányi ezért a kábítószeres ügyért került be. Már éppen enyhébb fogva tartásra számított, amikor meggyanúsították a budaörsi Tescónál történt rablással is.

A budaörsi Tescónál történt fegyveres rablási ügy vádlottjai

S. Pétert a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2000. április 13-án rablás és lőfegyverrel való visszaélés miatt kilenc év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Büntetéséből – kedvezménnyel – 2004 szeptemberében szabadult. Süveges két társával 1996. december 23-án kirabolta a Váci utca és a Pesti Barnabás utca kereszteződésében álló Secab pénzszállító autót. Zsákmányuk 52 millió forint volt. Süveges egyik akkori társa, G. István a budaörsi Tescónál történt rablási ügy harmadrendű vádlottja. Az azóta már G. Benjamin nevet felvett férfit rablás és más bűncselekmények miatt kilenc év fegyházbüntetésre ítélték, amelyből 2005. január 14-én szabadult. A tescós rablás másodrendű vádlottja, K. Gábor többek között fegyveresen elkövetett rablás és hivatalos személy elleni erőszak miatt volt öt évre elítélve, a börtönből 2003 szeptemberében szabadult. Darányi Lajost, a negyedrendű vádlottat 1987-ben előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Tolna Megyei Bíróság. A férfit a bíróság 2004. január 3-án bocsátotta feltételesen szabadlábra. Az ötödrendű vádlott, T. Zoltán is büntetett előéletű, az ő számlájára üzletszerűen elkövetett orgazdaságot írtak, amiért két és fél év fegyházra büntették. A hatodrendű vádlott, K. Krisztián rablás miatt ült a börtönben öt évet.