hvg.hu: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter lemondása után akadt, aki azt mondta, ön megérdemelné, hogy kinevezzék a tárca élére, mert ezzel megköszönhetnék a rendőrség élén végzett munkáját. Ha felkérik, szívesen ült volna a miniszteri székbe?

Bencze József: Nem vállaltam volna el, mert a szakmát távol kell tartani a politikától, ám a tárca vezetőjeként ezt nem lehet megtenni. A kérdés eldőlt, és hál Istennek fel sem tették.

dr.Bencze József

hvg.hu: A választások előtt néhány hónappal, már beharangozta a Fidesz, hogy a rendőri vezetőknek menniük kell. Hogy érzi, van, amit főkapitányként nem tudott végrehajtani?

B. J.: Azt azért mindenki tudja, hogy sem a miniszteri, sem a főkapitányi pozíció nem nyugdíjas állás. Vezetésem alatt sajnos nem sikerült megalkotni egy öt-nyolc évre szóló, választási cikluson átívelő rendészeti stratégiát, amely kijelölhetné a rendőrség jövőbeli sorsát. Megjegyzem, az államigazgatás az országgyűlési képviselő választásokat mindig megsínyli, mert vagy tartalék üzemmódra kapcsol, vagy felpörög, hogy még az utolsó pillanatban mindent elintézzen. Óhatatlan egyébként ez a bizonytalanság, mert annak eredményétől várják a dolgozók, hogy hogyan lesz tovább. A közigazgatás és különösen a rendőrség esetén a szakmai teljesítmény, egy elvárható lojalitás, a törvényesség betartatása és a pártpolitikai semlegesség kell, hogy az értékítélet alapját adja.

hvg.hu: Nem csak a dolgozóknak, hanem a magas pozícióban ülő rendőri vezetőknek sem biztos, hogy érdekük a szervezeti változás. 

B. J.: Nem tudom, kinek nem szolgálja az érdekét egy program, amely hosszú távon biztonságot ad. Fontos, hogy a politika is támogassa a stratégia megvalósítását, amihez elengedhetetlen a széles politikai konszenzus.

hvg.hu: A rendészet kérdéseivel foglalkozó kutatók a stratégia lényeges elemei közül kiemelik azt, hogy a katonai, tekintélyelvű testületet civilesíteni kellene (demilitarizálni), illetve fontosnak tartják a decentralizálást és a depolitizálást is. Ön hogy vélekedik erről?

B. J.: A három „de” után odatennék egy negyediket is: de nem minden területen és nem minden áron kell a civilesítést végrehajtani. Vannak ugyanis olyan területek, például az országhatáron átnyúló ügyek, amelyeknél decentralizálásra nincs mód. Az nem megoldható, mint a régi időkben, hogy a pandúr megállt a megyehatáron, mert a másik megyében már nem volt hatásköre intézkedni. A demilitarizálásra a rendszerváltás óta húsz évünk volt, és úgy látszik, hogy a tradíciókon nehéz változtatni. Ugyanakkor a határőrség és a rendőrség integrációja során több mint négyezer munkahelyet civilesítettünk. Persze lehetnek a rendszerben további tartalékok, de ahhoz adni is tudni kellene az embereknek plusz dolgokat, hogy ne érezzék úgy, elvesznek tőlük valamit. A civilesítéssel szemben egyébként belülről is volt egy ellenállás, mert a rendfokozatnak kifelé van megbecsültsége, elismertsége, amit a hivatásosok nem akartak elveszíteni. Azt magam is elismerem, hogy a parancs-utasítás rendszere ad egyfajta védelmet a munkában, és megkönnyíti annak az elvégzését és elvégeztetését, de nem gondolom, hogy biztosan együtt kell élni a katonai rendfokozattal.

hvg.hu: És mi a helyzet a depolitizálással?

B. J.: Ezzel maximálisan azonosulni tudok. Azt elfogadom, hogy az aktuális politikai hatalom a miniszter útján irányítja a rendőrséget, az viszont más kérdés, hogy mennyire szólhatnak bele konkrét ügyekbe. A közbiztonság és a rendőrség egyébként olyan napi témák, amelyeket bármikor elő lehet rántani, és beszélni róla, még ha semmi sem történik – éppúgy, mint a fociban –, ezért a választások előtt még inkább napirendre kerül. A közbiztonság az első három nagy téma között szerepel mindegyik párt programjában. A kampányban megfogalmazott szlogenek azonban – tapasztalatom szerint – a kormányzásnál már megváltoznak, hiszen a lehetőségekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. A mindenkori rendőrségnek pedig középen kell állnia és a pártoktól semlegesnek kell maradnia.

hvg.hu: Az egyik rendőr érdekvédelmi szervezet, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete mégis elkötelezte magát a Jobbik mellett. Mennyire befolyásolja ez a testület megítélését?

B. J.: A szakszervezet és a párt együttműködése miatt az ügyészséghez fordultunk, de még láthatóan semmi sem történt. Azt azért nem gondolom, hogy a pártpolitika benyomulna a rendőrség soraiba, és azt sem, hogy a hatezer fős szakszervezet tagságában szélsőségesek lennének. Inkább úgy vélem, a tagok nem bírnak pontos értesüléssel arról, hogy a szakszervezet vezetése milyen döntéseket hoz. Ezt mutatja az is, hogy értesülésem szerint a tagok közül sem tetszik mindenkinek a Jobbikkal kötött megállapodás, és emiatt már vannak olyanok, akik kiléptek a TMRSZ-ből. Az biztos, hogy mindez nem tesz jót a rendőrségnek.

hvg.hu: A testületet egyes vélemények szerint a romagyilkosságok rossz, legyengült állapotban találták.

B. J.: Ez nem igaz. Folyamatosan átalakuló bűnözéssel kell felvennünk a harcot, és alkalmazkodnunk például a technikai változásokhoz, illetve egyes bűncselekmények nemzetközivé válásához. Egyébként, ha a rendőrség nem a demonstrációkkal van lekötve, akkor többet tud a bűnügyekkel foglalkozni. Emellett jól érzékelhető az is, hogy azokban a megyékben, ahol az integráció után jóval megnövekedett a létszám, ott több rendőrt lehetett a közterületekre kiküldeni, aminek a hatására az utcákon és a tereken az elkövetett bűncselekmények száma jelentősen csökkent.

hvg.hu: Az elavult, emiatt nem túl jó jogszabályi háttér mennyire nehezíti meg a rendőrök munkáját?

B. J.: A politikai döntéshozók a rendszerváltáskor több törvényt bebetonoztak azzal, hogy megváltoztatásukhoz kétharmados többséget írtak elő. Ilyen például a gyülekezési törvény, amely akkor jónak tűnt, ma viszont nem, megváltoztatni viszont lehetetlenség. Mindig lesz elég ok, hogy ne jöjjön össze a módosításhoz szükséges kétharmad. Enélkül viszont a rendőrnek kell értelmeznie a jogszabályokat, mert a bírói jogértékelések az egyes intézkedések kapcsán csak évekkel később születnek meg. Pedig ha gyorsabb lenne az ítélkezés, a döntések helyre tehetnék a jogszabályi hiányosságokat. Mint az egyesülési joggal való visszaélés esetében nincs bírói ítélet, vagy ha van is, mint a Magyar Gárda ügyében a feloszlatásról szóló döntés, azt sem veszik tudomásul. A nagy problémám mégis az, hogy egyes politikusok is megkérdőjelezik azt és támadják azokat, akiknek be kell tartatniuk a bírói ítéletet.

hvg.hu: Milyen panaszok érkeznek a rendőrök munkájával kapcsolatban?

B. J.: Leginkább az intézkedéseket kifogásolják, vagy a demonstrációkon tett lépéseinket panaszolják, de a bejelentések között akadnak olyanok, mint hogy az illető nem kapott elég időt a feloszlatott demonstrációról való távozásra. Ez pedig annak ismeretében, hogy kilenc percen át tartott a rendőri felszólítás, igencsak elgondolkodtató. Egy nap körülbelül 18 ezer rendőri intézkedés történik, míg a panaszok száma néhány ezerre tehető. Egy évben!

hvg.hu: Mely nyomozásokra a legbüszkébb?

B. J.: Természetesen a romák elleni gyilkosság felderítése, hiszen az iszonyatosan nagy munka volt, és egyben presztízskérdést is jelentett számunkra. Nem minden évben néz szembe ilyen üggyel a rendőrség. Aztán az év nagy nyomozásai közé sorolom a kiskunlacházi Nóri gyilkosának a megtalálását és a Magyarok Nyilai szervezet tagjainak elfogását, amivel több országgyűlési képviselő ellen irányuló súlyos támadást akadályoztunk meg.

hvg.hu: Nem említett nagy volumenű gazdasági jellegű bűncselekmények felderítését. Mi ennek az oka?

B. J.: Az ilyen típusú ügyeknél, amelyeket mindig körülleng a politika légköre, szakértői nyomozás zajlik, hogy minél megalapozottabban tegyük meg a szükséges nyomozati lépéseket és az esetleges gyanúsításokat. A BKV, az EMFESZ, illetve a többi eset is mind nagyon szövevényes, így megérteni sem egyszerű őket. Ráadásul megosztott a dolog abban, hogy a pénzügyi bűncselekmények egy részében nem is mi járunk el, hanem a vám- és pénzügyőrség.

hvg.hu: Szerencsés ez?

B. J.: Ebből a székből is úgy látom, mint korábban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága rendészeti főigazgatójaként, hogy a vám- és pénzügyőrségnek a rendőrségnél több ponton van köze a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz. A nyomozásokban pedig más típusú felderítőmunkát végez. Ők nyugodtabban járhatnak el az ügyekben, hiszen náluk ritka az, hogy azonnal kellene valamire reagálniuk.

hvg.hu: Visszatérve a sikeres ügyekre, azok mellett akadtak hibák is, mint a tarnabodi fiatalok meggyanúsítása, a Magyarok Nyilaihoz kötött robbantásos videó vagy Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány nyilatkozata. Ezeknek, így az év végéről visszatekintve milyen tanulságai vannak az Ön számára?

B. J.: A tarnabodi esetben tanúvallomás és szakértői vélemény alapján hozta meg a bíróság a szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a bűnösség megállapítására vagy annak tisztázásának időtartamára. Ezeknek a bizonyítékoknak a hitelét sem az ügyészség, sem a bíróság nem kérdőjelezte meg. Amint kiderült az előzetesben lévők ártatlansága a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat ügyében, onnantól a gyanúsításuk megszűnt és szabadlábra kerültek. A robbantásos videó nem rendőrszakmai baki volt, hanem inkább kommunikációs mellényúlás. Az ügyben a szükséges intézkedéseket megtettük. Pásztor Albert nyilatkozata nem volt szerencsés, mert félreértésekre, félremagyarázásokra adott okot. Ugyanakkor a gyors vizsgálat tisztázta, hogy a kapitány nem követett el semmiféle jogsértést, megtörtént és eredményesen felderített bűncselekmények elkövetőiről számolt be. Egy újságírói kérdésre azonban nem kellő körültekintéssel válaszolt, ezért figyelmeztettem. A hibát egyébként azok követik el, akik a meglévő problémát a szőnyeg alá akarják söpörni. Igenis beszélni kell a roma-kérdésről, és velük közösen megoldást kell találni az integrációra, miközben nem lehet egy etnikai csoport minden tagját megbélyegezni.

Az év bűnügyi adatai

Az eltelt 11 hónap adatai alapján idén 6 százalékkal kevesebb az ismertté vált bűncselekmények száma az előző év azonos időszakához képest. A közlekedési helyzetben jelentős javulás – 14 százalékos csökkenés mutatkozott, és az ittas vezetés is visszaesett, még pedig 12 százalékkal. A balesetekben életüket vesztettek száma 960 körül alakult idén, amivel az Európai Unió Fehér Könyvében található elvárásnak hazánk megfelelt. Az emberölések terén némi stagnálás mutatkozik, ezeknek az ügyeknek a felderítettsége 95 százalékos. Mérséklődött a garázda esetek száma, és minimálisan a könnyű testi sértéseké is. 2008-hoz képest mintegy 15 ezerrel visszaesett a vagyonelleni bűncselekmények száma; ezen belül is a betöréseké 29 és a gépjárműlopásoké pedig 13 százalékkal. A gazdasági bűnügyek terén stagnálás mutatkozik. Ezekkel szemben a tavalyi évhez képest idén több fegyveres rablás történt. A 2009-ben elkövetett mintegy 40 ATM-lopás kétharmada sikertelen volt, részben azért, mert a lopás közben a pénz elszíneződött, így a megszerzett bankjegyeket nem tudták használni a tettesek.

hvg.hu: A Rendőrségi Igazgatási Központra leadott lövések ügyében és más esetekben is - akár az UD Zrt. kapcsán - hogy alakul a rendőrség és az ügyészség közötti együttműködés?

B. J.: Az ügyészséggel korrekt az együttműködésünk, amelyből semmit sem von le az a tény, hogy néhány ügyben eltérő a szakmai álláspontunk. Sok esetben ez nem más, mint sajtószenzáció, és nem beszélnek arról a sok tízezer ügyről, amelyeket közösen oldottunk meg.

hvg.hu: Miként fordulhat az elő, hogy valaki nem hajtja végre a parancsnok utasítását, gondolok itt Bozsó Zoltán ügyére? (A budapesti főkapitány rendészeti helyettese egy létesítménybiztonsági vitában nemet mondott felettesének, Samu István dandártábornoknak, az ORFK rendészeti főigazgatójának, s emiatt úgy volt, hogy távoznia kell, de végül a helyén maradt – a szerz.) Az állomány szemében nem volt ez visszás, nem gondolhatták, hogy végül is mindent meg lehet tenni?

B. J.: Az említett ügyben feljelentést tettem, s az ügy jelenleg bírói szakban van. Bozsó Zoltán szakmai munkája és felkészültsége elvitathatatlan, ugyanakkor tudni kell, hogy a jogszabályok őrmesterre és tábornokra egyaránt és egyformán vonatkoznak.

hvg.hu: Jövőre milyen programok, fejlesztései tervek valósulhatnak meg?

B. J.: Továbbvisszük a Rend és Biztonság programot és a Cselekvési Programot. Az utóbbi keretében a hallgatók – akiknek a létszámát emeljük – több gyakorlati képzésen vesznek részt. A fejlesztések terén elindítottunk egy két éves projektet. A 2,5 milliárd forintos beruházás révén korszerűsítjük a bevetésirányítási rendszert, hogy a rendőrség reagálási ideje csökkenjen. Jövőre Budapesten hajtjuk végre a fejlesztést, 2011-ben pedig az egész országban. Továbbá nem rég vásároltunk 500 digitális alkoholszondát, végrehajtottuk a gépjárműpark cseréjét, amelynek részeként 800 gépkocsi beszerzése még folyamatban van. Mindezt egy igen feszített gazdasági helyzet ellenére tudtuk végrehajtani. Emellett előkészítettük azt a hatmilliárdos projektet – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Rendőrtiszti Főiskolával közösen –, amelynek révén egy korszerű irodai elhelyezés és képzési-oktatási központ jöhet létre a Kerepesi úton.

hvg.hu: Ön mit szól Krémer Ferenc szociológus azon véleményéhez, hogy sok rendőr húsz év után is nosztalgiával tekint arra a „tekintélyre”, amit a diktatúrában birtokolt, vagy az, hogy több mint tíz százalékuk a szélsőjobboldaltól várja a rendőrség problémáinak megoldását?

B. J.: Nem értek egyet a kutatóval. Mivel a rendőrség állománya nagyon fiatal, az átlagéletkor 27 év körül van, így nem tudnak visszaemlékezni a rendszerváltás előtti időszakra, és mint említettem, nem hiszem, hogy a Jobbikkal együttműködést vállaló szakszervezet tagjai szélsőségesek lennének. Megjegyzem, én szívesebben élek egy jogállamban, még ha jelenleg akár nehezebb is a sorsom, mint egy puha diktatúrában.