Belovai István 1985-ben tartóztatták le Budapesten, miután kiderült: magyar katonai hírszerzőként a CIA-nak adott információkat. Bár Balatoni Elemér ügyész halálbüntetést kért rá,  dr. Rabóczki Ede hadbíró ezredes életfogytiglani szabadságvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélte. Belovai éveket húzott le a budapesti Kozma utcai fegyházban, mígnem 1990. szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmével szabadult.

Noha a rendszerváltást követően három semmisségi és két közkegyelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, ezek egyike sem vonatkozott a kémkedésért elítélt személyekre. Az elmúlt időszakban egyetlen kormány sem volt hajlandó politikai úton rehabilitálni azokat, akiket 1963 után ítéltek el kémkedésért – szövetséges NATO-országokkal együttműködve hozzájárultak a diktatúra bukásához

A rendszerváltás után Belovai az Egyesült Államokba költözött. Évekig küzdött rehabilitálásáért, sikertelenül.
A jelenlegi szövetséges NATO-országokkal a szocializmus alatt együttműködő és ezért elítélt személyek rehabilitálásának kérdésében a nemzetközi gyakorlattól eltérő magatartást tanúsít a magyar politikai elit és a jogalkotók; a volt kommunista országokban már felmentették a nyugati hatalmakkal együttműködő, kémkedésért elítélt személyeket. Lengyelországban évekkel ezelőtt rehabilitálták Richard Kuklinszki ezredest, Romániában pedig Ion Mihai Pacepa tábornokot.