„Két dolgot tehettem volna: felhúzok egy kesztyűt és aláírom a szerződéseket vagy lemondok még az aláírási procedúra előtt” – latolgatta mozgásterét a HVG-nek Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a kereskedelmirádió-pályázatok múlt heti eredményhirdetése után. Végül egy harmadik megoldás, a november 30-ai távozás mellett döntött, annak tudatában, hogy az ORTT tagjai közül bárki elláthatja kézjegyével a szerinte jogsértő kontraktusokat. Ez a kétes dicsőség így Szalai Annamária fideszes delegáltra vár, ő vezette ugyanis azt az ülést, amelyen a testület Fidesz–MSZP-összefogással a jobboldali hátterű Klassz rádiónak és a baloldali kötődésű Neo FM-nek ítélte az eddig a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat.

Jó oka volt Majtényinek arra, hogy ne piszkítsa be a kezét az eredmény jóváhagyásával. Még birtokon belülre sem kerültek a nyertesek – a szerződéskötésre várhatóan lapzártánk után, szerdán kerül sor –, máris megpróbálják diktálni a feltételeket. De legalábbis engedményeket kicsikarni az ORTT-től. Minden jel arra mutat például, hogy mindkét új országos rádió fővárosi kistestvére, a Klassz mögött álló Lánchíd és a Neóhoz kapcsolódó Radiocafé is az éterben, sőt a pártkegyelt médiabirodalmak hatókörében marad. Holott a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a nyerteseknek „visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül” le kell mondaniuk meglevő műsor-szolgáltatási jogosultságukról. Hétfőn azonban már a médiahatóságnál volt a Neo mögött álló FM1 Zrt. vezérigazgatójának, Kádár Tamásnak a levele, amelyben azt kérelmezi, csak később kelljen megszüntetniük a Radiocaféval a tulajdonosi összeférhetetlenséget. Az FM1 a pályázatához csatolta ugyan a lemondó nyilatkozatot, most viszont kérte annak semmissé tételét, amit az ORTT már összeszokott többsége kedden azon melegében meg is szavazott. Így 180 napig minden maradhat a régiben, s az új frekvenciabirtokosoknak csak azt követően kell lecsökkenteniük részesedésüket a befolyásoló szintnek számító 25 százalék alá. Ügyes, figyelembe véve, hogy a lemondásból semmi hasznuk nem származott volna, a cég értékelése szerint mintegy 350 millió forintot érő Radiocafé Kft. részbeni eladásából viszont pénz állhat a házhoz, miközben kisebbségben ugyan, de az Econet-portfólióban maradhat ez a rádió is.

A másik nyertes, a Klasszt üzemeltető Advenio Zrt. eleve elmulasztott nyilatkozni arról, hogy lemond az ugyancsak az Infocenter-cégcsoportba tartozó Lánchíd Rádió engedélyéről. Emiatt az ORTT döntés-előkészítő irodája, valamint Majtényi és Timár János SZDSZ-delegált szerint az Adveniót ki kellett volna zárni, ám ezt a fideszes–szocialista szavazógépezet megakadályozta (HVG, 2009. október 24.). Ugyanakkor a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában még Szalai is elismerte, hogy a műsorszolgáltatás megkezdéséig a nyertesnek eleget kell tennie a törvényi előírásoknak. Ezt az Advenio is úgy abszolválja, hogy a szerződéskötést követően átalakítják a Lánchíd tulajdonosi struktúráját.

A máskor egy falusi frekvenciáért is egymás torkának ugró nagypárti ORTT-tagok között a mostani osztozkodásnál tányércsörgés sem hallatszott. Ezt úgy magyarázzák, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született, a legtöbb pénzt ajánló pályázók nyertek. Jellemző, hogy az ORTT a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.

Szalai Annamária, Pakots Zsolt (Advenio) és Kádár Tamás (FM 1). Gratulálhatnak egymásnak © MTI

Ha tényleg befolynának a mesés díjak, azzal elsősorban a Magyar Rádió járna jól. A közrádiót illeti ugyanis a Danubius frekvenciájáért kapott pénz. Márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét. Így ebből jócskán visszakerülhetne a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént például a HírTv és az ATV vagy a Lánchíd Rádió és a Klubrádió esetében, ugyancsak példás nagykoalíciós egyetértésben.

Kétséges persze, hogy valóban az ígértnek megfelelően fizetnek a nyertesek. Általános nézet a piacon, hogy a reklámértékesítést végző úgynevezett sales house közbeiktatásával a rádiók a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsor-szolgáltatási díjat. A kiírás ugyan próbálta ezt a trükköt kivédeni azzal, hogy rádiós bevételnek tekinti a kapcsolt vállalkozásoknál keletkező forgalmat is, ám ha teljesen eltérő tulajdonosi struktúrájú cégeknél csapódik le a bevétel, ez az előírás is kijátszható. Az FM1-Neo mögött álló Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg. A rádiózási jog elnyerése egyébként szárnyakat adott az Econet-részvényeknek. Múlt csütörtöktől hétfő reggelre megduplázódott, 103 forintra emelkedett a papírok értéke, amelyeknek majd 20 százaléka cserélt hétfőn gazdát. Az árfolyam aztán erősen ingadozni kezdett, s felvásárlási pletykák indultak el.

Az elbukott rádiók is szerezhetnek még kellemetlen perceket a szocialista és fideszes ORTT-tagoknak, politikusoknak. Kedden mindkét rádió keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a médiahatóság döntése ellen, egyúttal kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az ORTT-t a szerződések megkötésétől. A Danubius és a Sláger a jelek szerint rosszul ítélte meg saját politikai beágyazottságát. Tavaly év végén még parlamenti konszenzus volt az engedélyük automatikus meghosszabbításáról, amit végül az államfő vétója akadályozott meg. Később viszont külföldi tulajdonosaiknak azzal kellett szembesülniük, hogy a két nagy párt támogatását csak akkor kapják meg, ha többségi részesedésüket átengedik bizonyos magyar vállalkozásoknak. Oláh László, a Danubius mögött álló osztrák Mezzanine alap képviselője a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta e híreszteléseket, rádiós körökben azonban nyílt titokként beszélnek a pártok nyomulásáról.

Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, most vizsgálják, milyen alternatívák nyílhatnak a dolgozóiknak. E megfogalmazás azt sejteti, igazak lehetnek azok az értesülések, melyek szerint a Danubius stábjának egy részét átveszi a Klassz, ahogy erről már a pályázat előtt is tárgyaltak. A Slágernél egyelőre kisebb a mozgolódás. Heal Edina vezérigazgató a HVG-nek azt mondta, az ő munkatársaiknak versenytiltó klauzulával ellátott szerződéseik vannak, amelyeket egyelőre nem terveznek felbontani. Bochkor Gábor, a rádió meghatározó személyisége viszont a hírek szerint a Tv2-vel tárgyal.

Hogy mi lesz hallható november 18-a után a Klasszon és a Neón, arról ma még nem sokat tudni. Mindkét cégnél állítják, hogy nem beszélgetős, hanem zenélő rádiót kívánnak működtetni. A jó muzsika garanciáját a Klassznál a Lánchíd rádiótól érkező Jeszenszky Zsolt zeneigazgató – az Antall-kormány külügyminiszterének fia – személyében vélik megtalálni, aki a magyar lemezlovasok egyesületének elnöke, s mint ilyen, az internetes fórumok kedvelt céltáblája.

A Neo főszerkesztője Hegyi György, a Radiocafé műsorvezetője, a Hajós András nevével fémjelzett Emil.Rulez! zenekar basszusgitárosa lesz. Hegyi a HVG-nek azt mondta, nem réteg-, hanem népszerű zenét sugároznak majd, de új számok bemutatásával több kockázatot vállalnak a jelenlegi rádióknál. Az ORTT-vel ellentétben a munkatársak nem számíthatnak pénzesőre. Információink szerint mindkét országos adó kevesebbet szán programja előállítására, mint amennyiből kis rádióikat üzemeltetik.

JAKUS IBOLYA