Az Országgyűlés által megszavazott új Ptk.-t Sólyom László nem írta alá és nem hirdette ki, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Az erről szóló terjedelmes levelében általános, illetve konkrét kifogásokat is megfogalmazott a nagy jelentőségű, életviszonyok sokaságát szabályozó törvénnyel kapcsolatban az államfő.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén a köztársasági elnök észrevételeinek szellemében tucatnyi ponton javasolta módosítani az új Ptk.-t. Több törvényszerkesztési, illetve technikai jellegű változtatáson túl egyhangúlag támogatta a bizottság azt a szimbolikusnak tekinthető módosítást, hogy a személyiségi jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz fűződő jogra.

Szintén a köztársasági elnök álláspontjával összhangban javasolja a bizottság - több esetben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyhangú támogatásával - több szabály módosítását az új Ptk.-ban. Ilyenek például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályok módosítása.

Ugyanakkor az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztotta az alkotmányügyi bizottság a köztársasági elnök álláspontját. Ellenzéki képviselők módosító javaslata volt a házastársi hűség beemelése az új Ptk.-ba, erről nem tett említést levelében az államfő, és az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége sem támogatta szerdai ülésén.

Sólyom László köztársasági elnök - aki korábban polgári és alkotmányjogászként dolgozott, majd az Alkotmánybíróság elnöke is volt - október 13-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a Ptk-t., azért, mert szerinte a törvény kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében különösen átgondoltnak, időtállónak kell lennie.