„Most nem javaslom. A környezete oltassa be magát, és ha influenzás tüneteket észlel magán, akkor forduljon orvoshoz, aki terhesek számára alkalmas antivirális szerrel kezelheti” - mondta lapunknak Schneider Ferenc, a Magyar Infektológiai és Mikrobiológiai Társaság elnöke, amikor arról kérdeztük, mit tanácsolna annak az állapotos nőnek, aki tanácstalan, hogy beoltassa-e magát a H1N1 elleni vakcinával. A szombathelyi Markusovszky Kórház orvosát azért kerestük meg, mert az Infektológiai Szakmai Kollégium a hétvégén a TV2-ben elhangzott hír szerint úgy nyilatkozott: nem alkalmas a kisgyermekek és a terhes nők oltására az új influenza elleni oltóanyag. A kollégium szerint ugyanis a terhes nőket inkább vírusellenes szerekkel kellene kezelni, amiből azonban a kollégium szerint kevés van; a felnőtteket kell oltani, de az 5 év alatti gyermekeket és a terhes nőket nem.

Kisgyermek oltás után egy rendelőben Kell tartani valamitől? © Túry Gergely

Az egészségügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján viszont már az hangzott el: a szakmai kollégium nevében nyilatkozó Szalka András csupán magánvéleményét fogalmazta meg, mert a szervezet hivatalos álláspontja (amelyet szeptember elején megküldött a minisztériumnak) a második és harmadik trimeszterben is ajánlja az oltást. A tárca első embere azt is elmondta: augusztus közepén három szakmai kollégium (infektológiai, genetikai, nőgyógyászati) véleményét kérték ki a vakcinával kapcsolatban, s ezek szeptember elejére be is érkeztek a minisztériumhoz. Ezek alapján a második és harmadik trimeszterben javasolják a terhes nők oltását, az első trimeszterben pedig a környezetük beoltását. Székely Tamás azt mondta, a szakmai kollégium vezetőjét felhívta az ügy kapcsán, s Ludwig Endre megerősítette abban, hogy korábbi nyilatkozatukon nem változtattak, vagyis "az állásfoglalás semmi olyat nem tartalmaz, ami a tévében elhangzott". A kollégium titkára megerősítette a sajtótájékoztató után a miniszter szavait: "Ez Szalka doktor egyéni álláspontja és nem a kollégiumé".

A kollégium ajánlásban úgy fogalmaz: "elméleti megfontolások alapján a terhesség alatt a kevésbé reaktogén vakcinákat célszerű választani". Néhány mondattal korábban az Omninvest oltóanyagairól azt írják: "ezek a legimmunogénebb és emellett a leginkább reaktogén vakcinák". A kevésbé reaktogének hasított sejtes eljárással készültek, míg a magyar vakcina úgynevezett teljes sejtes, vagyis teljes, elölt vírusból. Sebő Zsuzsa gyermekorvos néhány nappal ezelőtti körlevele a teljes sejtes vírussal létrehozott vakcina ellen érvelt, arra hivatkozva, hogy Európa-szerte hasított sejtekkel dolgoznak. „Azzal önmagában nincs baj, hogy teljes, elölt vírusokról van szó, inkább azzal, hogy nincsenek ezzel kapcsolatban tapasztalataink” - magyarázza erre reagálva Schneider Ferenc. A szakmai kollégium korábbi ajánlása azt is írta: "a szezonális influenza elleni hasított vakcinákkal történtek vizsgálatok terhesekben és folyamatban vannak a pandémiás A (H1N1) vakcinával is. A hasított vakcináktól kevésbé várható, hogy káros oltási reakciót generálnának, kissé kevéssé immunogének, elsősorban humorális (B sejt választ) indukálnak, ám ez nem hátrány, mivel évente kell újabb törzsekre immunitást kialakítani".

Schneider Ferenc lapunknak azt is mondta: előállhat olyan helyzet a jövőben, amikor a betegség terjedése miatt egy oltás már kisebb kockázatot jelent majd, mint a megbetegedés, de egyelőre még nem tartunk ott. „Természetesen egy új szituációban új ajánlások lesznek érvényesek, napról-napra, hétről-hétre értékelni kell a helyzetet. Egyelőre annyit tudunk a klinikai vizsgálatok és az oltás tapasztalatából, hogy nincsen számottevő mellékhatása a vakcinának” – mondta a szakember, hozzátéve: várandós nőkkel és 3 év alatti gyermekekkel kapcsolatban azonban egyelőre nem rendelkezünk klinikai vizsgálatokkal, amelyek a vakcina hatását, hatékonyságát jeleznék.

Az Egészségügyi Minisztérium és az országos tiszti főorvos viszont más véleményen van. Falus Ferenc országos tiszti főorvos azt hangsúlyozta a mai sajtótájékoztatón: a terhes nőket alapvetően az influenza okozta láztól kell védeni. Mivel nem a vírus (hanem a magas láz) veszélyezteti a kismamákat és magzataikat, így az elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag is veszélytelen - tette hozzá. "A megelőzés egyetlen hatékony és biztos módszere a védőoltás" - magyarázta Falus Ferenc, aki azt is hangsúlyozta: a magyar vakcina „tökéletesen megfelelő és biztonságos”. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy az oltás után is előfordulhat ugyan rövid ideig tartó lázas állapot, de a betegség esetén lehetséges 5-7 napos láz és a szövődmények sokkal nagyobb kockázatot jelenthetnek.

Bujdosó László a mai sajtótájékoztatón a vakcina biztonságos alkalmazására utalt, amikor arról beszélt: a pandémiás prevenciós bizottság ma ülésezett, s megvitatták Szalka doktor felvetését, s az sok tévedést tartalmazott. A szakember elmondta: a magyar oltóanyag a legkevesebb olyan anyagot tartalmazza, amely mellékhatásokat válthat ki. Ezek ugyanis nem a vírusoktól, hanem a szennyezőanyagként rajta maradó fehérjéktől és baktériumoktól következhetnek be. A magyar vakcinát azonban egy hungarikumnak számító biológiai eljárással tisztítják, így "a magyarban ötödannyi szennyező anyag lehet, mint más oltóanyagokban". Míg a szezonális oltóanyagban 4 mikrogramm vírusfehérje volt, addig ebben 6 van, így nagyon alacsony a reakcióképessége - magyarázta Bujdosó.

Bár a minisztérium a terhesség második és harmadik harmadában ajánlja az oltást, Czeizel Endre az első harmadban sem zárja ki, arra hivatkozva, hogy nem okoz akkor sem károsodást.  A genetikus pénteken az Élet és Irodalomban megjelent cikkében úgy fogalmazott: a klinikai vizsgálatokba - a nemzetközi gyakorlat szerint - sehol sem vonnak be terhes nőket, viszont a korábbi influenzaoltások állapotosokra gyakorolt hatását több százezer esetben ellenőrizték, s „semmiféle fenyegető jelenséget nem találtak”.

Ami biztos, és amit az ÁNTSZ is ajánl a honlapján: ha egy kismama influenzás lesz, azonnal forduljon orvoshoz, s a lázcsillapítást is mielőbb kezdje meg. Egyrészt lázcsillapítóval (elsőként a paracetamol ajánlható, de az acetilszalicilsav is adható a várandósság utolsó hónapját kivéve, az ibuprofen tartalmú lázcsillapítók viszont kerülendők), ezeknek a lázcsillapítóknak nincs káros hatásuk a magzatra. Nem gyógyszeres módja is van a lázcsillapításnak, pl. a hűtőfürdő, priznic, amelyet alacsony láznál önmagában, magasabb láznál pedig kiegészítésként javasolt alkalmazni a gyógyszeres lázcsillapítás mellett. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni - figyelmeztet az ÁNTSZ.