hvg.hu: Mintha kicsit elkéstek volna. A kormányzati ciklusnak lassan vége, de most jelentették be a közbiztonság erősítését célzó új programot. Pedig korábban számos olyan helyi incidens történt, amelyek arra figyelmeztettek: lépni kell.

Draskovics Tibor: Amíg a kormány hivatalban van, addig köteles tenni a dolgát. Rossz megközelítésnek tartom azt, hogy ha már csak háromnegyed év van hátra, semmit se tegyünk. Tavaly nyáron ismertük fel, hogy fontos stratégiai változtatásokra van szükség, mert a gazdaság, a társadalom és a bűnügyi helyzet területén is változások történtek. Nyilvánvaló volt: a kistelepüléseken valami rosszra fordult, s az ott élők nem érzik biztonságban magukat. Láttuk hogy, nincs elegendő rendőri erő a helyi konfliktusok megakadályozására, a nagyobb biztonság megteremtésére, ezért növeltük a körzeti megbízottak számát, ezzel egyidőben emeltük a fizetésüket, és létrehoztuk a Készenléti Rendőrség vidéki alegységeit. A rendőrség, mint egy nagy csatahajó vagy olajszállító, jelentős erőt képvisel, de nehezen változtat útirányán. Több hónap is eltelhet, mire egy-egy intézkedés valóban érezteti hatását.

hvg.hu: Mintha nem éreznénk az intézkedések hatékonyságát. Újabb és újabb atrocitásokról kapunk hírt.

D. T.: Nézzük a tényeket. Mára a rendőrségnek lényegében sikerült megfékezni az utcai erőszakot: a nemzeti ünnepeken, nagyobb demonstrációkon alapvetően rend és nyugalom van. A bűncselekmények számának tíz éve tartó csökkenése tovább folytatódik, a nagy visszhangot kapott, súlyos bűncselekmények elkövetőit a rendőrség elfogta. A tavasszal elkezdett intézkedések és a kormány által biztosított plusz forrás pedig lehetővé teszik, hogy év végére az ország valamennyi településén legyen rendőri jelenlét.

Draskovics Tibor © Hernádi Levente

hvg.hu: Mégis, az ember szinte alig lát közeget az utcán, vagy például az aluljárókban. Mit tesznek azért, hogy több rendőr felügyelje a rendet?

D. T.: A rendőrök az idei év első felében kétszer annyit túlóráztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez hatásában olyan, mintha 1100 rendőrrel több lett volna szolgálatban. Továbbá – és erről már többször beszéltem a nyilvánosság előtt – arra törekszünk, hogy azokban a munkakörökben, amelyekhez nem kell rendőri szakképesítés, ne hivatásosok dolgozzanak. Ilyen például a rendőrségi épületek őrzése. A testületben felmérésünk szerint 700 olyan munkakör van, amely ily módon kiváltható. A budapesti rendőrfőkapitánnyal, Tóth Gáborral is beszéltem erről, és kiderült, hogy ha ilyen elv szerint átszervezzük a feladatokat, a fővárosban kétszázzal több rendőr járőrözhet az utcákon, ami jelentős növekedést jelent. A bűnügyi szolgálatban, a gazdasági vagy jogi szakértelmet igénylő ügyeknél sem kell kizárólag rendőröknek dolgozniuk: a adott területhez értő, képzett emberekre is szükség van. Korábban például, ha a rendőrség felvett egy informatikust, akkor elküldte a Rendőrtiszti Főiskolára, holott az illetőnek a munkájához során a speciális szaktudására, és nem a nyomozási tudnivalók elsajátítására volt szüksége.

hvg.hu: A Büntetőtörvénykönyv (Btk.) napirenden lévő módosítása miért nem tartalmazza az ellenzék „három csapás”, avagy "három dobás" javaslatát?

D. T.: Az ellenzék a Btk. szigorítását követeli, de amikor lehetősége lett volna rá a Parlamentben, akkor nem szavazta meg.  A kormány javaslata természetesen válasz az erőszakos többszörös visszaesőkre, ráadásul alkotmányos válasz, hiszen mi nem kötjük meg az ítész kezét, hanem megadjuk a büntetési tétel felső, valamint alsó – immár megemelt – határát, és azt mondjuk, hogy az alá nem szabad menni. Ugyanakkor lényegesen több, mint a visszaeső bűnözők kezelése. Szigorítottuk ugyanis a büntetési tételeket máshol is például a fegyverrel, vagy felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények, illetve az erőszakos jellegű bűntettek esetében. És a szigorító rendelkezések mellett  megerősítettük a sértett, az áldozat pozícióját. Ők joggal elvárhatják, hogy az állam erőteljesebben álljon mellettük.

hvg.hu: A közbiztonsági program keretében miért nem a korábban sokat hangoztatott önkormányzati rendőrség tervét támogatják?

D. T.: A mi álláspontunk, hogy bár a  központi kormány és a helyi önkormányzatok között megoszlanak a feladatok,  a rendőrségi erőt nem szabad megosztani. Másban látjuk a megoldást: támogatjuk az önkormányzatokat településőrségek létrehozásában, ehhez pénzt és eszközöket biztosítunk. A településőrök az önkormányzat alkalmazottai lesznek, de a rendőrséggel meg kell állapodniuk az együttműködésről. A településőrök intézkedhetnek, amikor egyesek zavarják a környezetükben élőket, például zajonganak, szeméttel borítják el az utcákat. Járják az utcákat, és a szabálysértőt figyelmeztetik, vagy feljelentik a jegyzőnél. Ott ahol működik közterület-felügyelet ennek a szervezetnek a munkáját segíthetik, ahol nincs, önállóan segíthetik a jobb közbiztonság megteremtését. Azokban az ügyekben, melyek nem elsősorban rendőrségi ügyek, de a szubjektív biztonságérzetet befolyásolják, sokat tehetnek a településőrök a jövőben. Terveink szerint 1000-1500 településen alakul ki majd ez a rendszer.

hvg.hu: Ki lehet településőr? Akár a Magyar Gárda egykori tagjai is?

D. T.: Településőrök csak a büntetlen előéletűek lehetnek. A volt Magyar Gárda tagjai pedig éppen ugyanolyan állampolgárok, mint mindenki más. Így ha megfelelnek, miért ne dolgozhatnának településőrként, természetesen a szabályok betartásával? A gárda alkotmányellenes elvek alapján akart működni, és ez egy jogállamban elfogadhatatlan. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy az erőszak alkalmazásának monopóliuma az államé.

© Hernádi Levente

hvg.hu: A program részeként a jövőben a húszezer forintos határt el nem érő, vagyon elleni bűncselekményekben is rendőrök fognak nyomozni. Mennyiben hoz ez javulást az eddigiekhez képest?

D. T.: Terveink szerint, ha például egy biciklilopás miatt feljelentés érkezik a rendőrhöz, akkor az azonnali nyomozati cselekményeket a jövőben meg kell tennie. Meggyőződésem, hogy ha gyorsabban reagál a hatóság, nagyobb az esély, hogy eredményt ér el. Persze ettől nem biztos, hogy minden bicikli meg lesz, de a polgároknak ezzel is azt üzenhetjük: az állam nem hagyja magukra őket. Jelenleg nem tudjuk, mennyi ilyen típusú jogsértés történik, ezért jövő év január 1-jétől bevezetjük a központi szabálysértési nyilvántartást. Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak is, hogy a visszaesőket nagyobb bírsággal lehessen sújtani. A jogszabályt  úgy változtatnánk meg, hogy aki több, húszezer forint alatti szabálysértést követ el, azt úgy  kezelje a törvény, mintha bűncselekményt követett volna el. Ha a Parlament ezt elfogadja, akkor ez a megelőzést is segíti, hiszen nő a lebukás kockázata. Emellett a szabálysértési törvény módosításával szeretnénk elérni azt is, hogy büntető ügyekben a bíró fő szabályként kötelezze az illetőt kártérítés megfizetésére, és ne kelljen külön polgári perben az anyagi jellegű követelést érvényesíteni. Ráadásul ez adó módjára behajtható lenne.

hvg.hu: Újra és újra megfogalmazódik az igény, hogy a sajtó képviselői végre betekinthessenek a bírósági iratokba. Lesz itt valami változás?

D. T.: Magam messzemenően az igazságszolgáltatás átláthatóságának a híve vagyok, ezért örülök, hogy a büntetőeljárás módosításával az ügyészi utasítást most már fel kell tüntetni az iratokban, és nem lehet a házi irattárban külön kezelni. A tárgyalások nyilvánossága, és az, hogy az érintettek, ha akarják, a nyilvánosság elé tárhatják ügyüket, elég biztosíték. A kérdés most inkább a jelenleg anonim formában elérhető ítéletekkel kapcsolatban merült fel. Az, hogy a nyilvánosság és az érintett személy érdeke közül melyik a fontosabb. Nem kétlem, a modern technikák felhasználásával előbb-utóbb minden állami intézmény a nyilvánosság rendelkezésére fog állni.

Csikász Brigitta