Az új törvényjavaslat nem teszi lehetővé a vallásra és az anyanyelvre vonatkozó kérdéseket, miközben a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor még mindkettő szerepelt benne. Ráadásul a Molnár-féle törvényjavaslat általános indoklása hivatkozik az 1870-től tízévente esedékes népszámlálásokra, márpedig a dualizmus idején vallást és anyanyelvet kérdeztek, nemzetiséget nem.

Molnár az ezt firtató kérdésünkre úgy felelt: a vallásra vonatkozó kérdést egyeztették az egyházakkal, amelyek egyébként megosztottak voltak a kérdésben. „Volt olyan egyház […], amely ezt a kérdést, az ilyen típusú ismeretek fölhalmozását kifejezetten veszélyesnek tartotta.” A kormány ezért – csakúgy, mint 2001-ben – még válaszadási kötelezettség nélkül sem kíván ilyen kérdést föltenni. „Az izraelita egyházak és a kisegyházak tiltakoztak ez ellen, alapvetően történelmi érvekre hivatkozva. Annak idején ilyen típusú összeírások alapján tudott például a holokauszt előföltétele megteremtődni, erre hivatkoztak” – fűzte hozzá a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Bár lehet, hogy erre hivatkoztak, ez ebben a formában mégis mellélövés, hiszen az 1939-es, második zsidótörvény részben, az 1941-es harmadik már teljesen faji alapú törvény volt, így a keresztény zsidókra is vonatkozott. Az 1941-es népszámlálás 725 007 izraelitát talált a hazában, a zsidótörvények azonban több mint nyolcszázezer embert érintettek.

Arra, hogy anyanyelvet miért nem kérdeznek a népszámláláson, Molnár az Európai Unió egyik 2008-as irányelvére hivatkozott, amely szerint az egész EU területén ugyanúgy kell föltenni a kérdéseket. „Márpedig úgy találták az európai uniós döntéshozók – és mi csak végrehajtjuk ezt az irányelvet –, hogy a nemzeti és etnikai hovatartozásra való kérdés elengedő az ilyen típusú statisztikai adatgyűjtéshez.”

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az űrlap úgy fog-e kinézni, mint 2001-ben, vagyis kiemeli a magyart és az etnikai törvény által fölsorolt tizenhárom kisebbséget, jelesül: a bolgárt, a cigányt, a görögöt, a horvátot, a lengyelt, a németet, az  örményt, a románt,  a ruszint, a szerbet, a szlovákot, a szlovént, az ukránt  továbbá lehetővé teszi egyéb bejelölését. Molnár erre csak annyit mondott: „egy dologban újdonság van, elődleges és másodlagos kisebbségi preferenciát is föl lehet tüntetni, amit korábban nem lehetett.”

Hogy a törvényjavaslat indoklásában említett hajléktalanokat hogyan mérik föl, Molnár már írásban válaszolt: arra több módszert alkalmaznak egyszerre, írja. Azoknak a hajléktalan személyeknek a számbavétele, akik éjszakai szállásokon elérhetők, a települési önkormányzatok által felkért kérdezőbiztosokkal történik. Más a helyzet a ténylegesen fedél nélkül, pl. utcán, parkokban, pályaudvarokon élő személyek esetében, összeírásukat – az előző népszámlálás tapasztalataira is figyelemmel – a velük kapcsolatban álló civil szervezetek bevonásával tervezik – olvasható a kancelláriaminiszter válaszában.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a 2011. évi népszámlálás kérdőívének kialakítását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, s annak tematikai, a konkrét kérdéseket és válaszlehetőségeket érintő kidolgozása jelenleg is tart. A KSH ezért az érintett állami és civil szervezetekkel, az országgyűlési biztosokkal, a társadalomkutatással foglalkozó tudományos műhelyekkel és szakértőkkel folyamatos egyeztetést végez, valamint a kérdésfeltevés legcélszerűbb módjának kiválasztása érdekében a lehetséges változatokat próbafelvételekkel teszteli.

Szegő Péter