A helyzet megítélésében nincs, a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban viszont van némi véleménykülönbség a szavazótáborok között. A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített felmérésben a megkérdezettek túlnyomó többsége mindkét eseményről hallott, a nyelvtörvényről 71 százalék mondta azt, hogy "elsősorban a szlovákiai magyarok ellen irányul", és csupán minden ötödik válaszadó ítélte úgy, hogy inkább "a szlovák nyelvhasználatot igyekszik védeni". A válaszadók bő háromnegyedét felháborította, hogy Sólyom László nem léphetett be Szlovákia területére.

A Fidesz, az MSZP és a Jobbik szavazóinak túlnyomó többsége is úgy gondolja, hogy a magyar államnak fel kell lépnie a szlovákiai nyelvtörvény ellen, és Szlovákiának bocsánatot kell kérnie a Sólyom Lászlóval történtek miatt. Az MSZP-szavazók puhább, míg a Fidesz és a Jobbik támogatói keményebb fellépést tartanának helyesnek a magyar kormánytól - derült ki a felmérésből, amelyet a Népszabadság csütörtöki száma közöl.

A felmérés szerint a két ország közötti kapcsolat javulásához leginkább a két ország közötti összekötő utak fejlesztése járulna hozzá, ezt az itteni, s kinti nacionalizmus elleni közös küzdelem követi a sorban.