A felső légúti megbetegedésekről mostanában leginkább az új influenza miatt hallunk, akik ugyanis ilyen betegségben szenvednek, azok veszélyeztetett csoporthoz tartoznak. Márpedig Magyarországon igen sokan és egyre többen szenvednek felső légúti megbetegedésektől és az asztmások számaránya is nő. Ha az új vírus miatt még nem is, de a levegő szennyezettsége miatt érdemes lenne mindenkinek maszkot hordania.

A megbetegedések egyik fő oka ugyanis maga a légszennyezettség, egészen pontosan a porszennyezettség lehet, s indokolt lenne mielőbb lépni. Magyarország a harmadik legszennyezettebb EU-tagállam, egy átlagos magyar ember több mint egy évet veszít az életéből a levegőben szálló mikroméretű részecskeszennyezés következtében - ezt még 2006-ban írta a Népszabadság.

A helyzet nem sokat változott. A Levegő Munkacsoport június végén hozott nyilvánosságra egy tanulmányt, melyből kiderül, hogy a levegőben lévő részecskék (PM10) koncentrációja egészségügyi szempontból az összes légszennyező anyag közül jelenleg a legnagyobb problémát jelenti. Ez esetben a részecske vagy szálló por nem azt a port jelenti, amit a földutakon fújt a szél, hanem az emberi tevékenység – elsősorban a közlekedés, a fűtés és az ipar – által kibocsátott, rendkívül apró méretű és súlyosan egészségkárosító anyagokat.

Az összegzés arra is kitér, hogy Magyarországon évente körülbelül csaknem 16 ezer ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt, ami kiemelkedően magas Európában. E tekintetben a vizsgált 38 országban csak Szerbia és Montenegro, valamint Bulgária „előz meg” minket. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecskeszennyezés. A civil szervezet az Európai Bizottságra hivatkozva azt is belengette: Magyarország pénzbüntetést is kaphat 2009-ben, ha nem sikerül mérsékelni a PM10-szennyezettséget.

A Levegő Munkacsoport - több szervezettel együtt - az ügyben levelet is írt Oszkó Péternek, melyben buszcsereprogramot (a  régi, légszennyező buszok lecserélését a PM10-zel nem szennyező, modernebb modellekre), a legnagyobb szennyezést okozó teherautók városba behajtásának korlátozását, s a behajtási díj drasztikus emelését kérték, illetve a személygépkocsik forgalmának csökkentését. "Utóbbi viszont nem valósulhat meg a közösségi közlekedés fejlesztése nélkül" - világít rá Lukács András, a szervezet elnöke. A minisztériumtól kedvező választ kaptak  a buszcserével és a teherautókra vonatkozó kéréseikkel kapcsolatban. Ugyanakkor a Bajnai Gordon által bejelentett közösségi közlekedést érintő 70 milliárdos megtakarítás miatt aggodalmuknak adtak hangot.

Az ÁNTSZ-től annyit tudtunk meg, hogy a légszennyezettségi adatokat napi rendszerességgel elemzik. A számításokat jelenleg Budapesten és 5 nagyvárosban (Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen és Szeged)  az Országos Légszennyezettségmérő Hálózat folyamatos mérési eredményeit felhasználva végzik. Az eredményeket pedig minden nap közzéteszik az intézet (www.oki.antsz.hu) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (www.antsz.hu) honlapján. „A megjelentetett információkat elsősorban a légszennyezettségre érzékeny lakosságcsoportnak(gyermekek, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegek és időskorúak) szánjuk. Célunk az, hogy felhívjuk figyelmüket arra, hogy milyen módon csökkenthetik a levegőminőség jelentette potenciális kockázatot” - tudatták az ÁNTSZ-nél.

A teljesen autómentes övezetek kialakítására egyelőre a buszcserénél is kevesebb esély van, ahogy a dugódíjat sem nyelné le egy város sem, s a tömegközlekedés fejlesztéséhez szükséges forrásokról sem esik sok szó. A zöldzónák kialakítása tehát egyelőre még várat magára, de itt meg lehet nézni, más országokban, városokban ezt hogyan csinálják. Addig is a neten tájékozódhatunk arról, hogy Magyarországon, illetve Budapesten milyen szennyezettségi értékek vannak, vagyis mennyi mérgező anyagot szívunk be percről-percre.