2009. szeptember. 10. 13:05
MTI
Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 10. 13:19
Itthon
Eötvös Károly Intézet: hiányos a bírósági határozatok közzététele
A törvény betűjének megfelel ugyan, a Bírósági Határozatok Gyűjteménye azonban nem szolgálja kielégítő módon a jogszabályban leírt célokat - állapította meg vizsgálatában az Eötvös Károly Intézet.
Az intézet az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.
A közleményben felidézték, hogy 2007. július 1. óta Magyarországon törvény kötelezi a bíróságokat egy olyan internetes adatbázis fenntartására, amelyben a törvény által meghatározott ítéletek anonimizált változatban, teljes terjedelmükben megtalálhatók. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint jelentős, válogatott és megszerkesztett ítéletek ismerhetők meg bárki számára, hanem valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó bírósági határozat teljes szövegéhez ingyenesen lehet az interneten hozzáférni.
Az intézet az új helyzetet vizsgálva megállapította: a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a törvény betűjének ugyan megfelel, azonban nem szolgálja kielégítő módon a jogszabályban leírt célokat.
A gyűjteményben az ítéleteknek csak egy szűk köre jelenik meg; a közvéleményt is kiemelten foglalkoztató ítéletek egy jó része pedig nem szerepel az adatbázisban. Ennek oka az intézet szerint részben a gyűjteményre vonatkozó törvényi szabályokban keresendő. Sok fontos ítélet azért nem kerül a gyűjteménybe, mert az eljárás a helyi bíróságokon indult. Ezeknek csak akkor van esélyük arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ha az ügyben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást is lefolytatott. Ez a feltétel pedig igencsak esetleges, és ritkán is következik be. Az intézet szerint így szükségesnek látszik a törvényi szabályok olyan módosítása, amely szerint a megyei bíróságok által másodfokú eljárásban hozott határozatokat is közzé kell tenni.
Kitérnek arra is, hogy a mai közbeszédben is sokszor szereplő ügyekben született ítéletek maradtak ki a gyűjteményből azért, mert az adatbázisban csak a 2007. július 1. után jogerősen lezárult ügyek ítéletei szerepelnek. Indokolt lenne legalább a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit visszamenőlegesen, 2004-ig bezárólag feltenni, a továbbiakban pedig folyamatosan bővíteni visszamenőleg is az adatbázist - fejtették ki.
Fontos lenne az is, hogy a bíróságok elnökei a joggyakorlat szempontjából kiemelkedő jelentőségű ítéleteket - abban az esetben is, ha nem vonatkozik rájuk a kötelező közzététel - a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Bár ezt a lehetőséget a törvény már most is biztosítja, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közlése szerint ilyen közzétételről nem tud.
Fontos lenne az adatbázis továbbfejlesztése is - hívták fel a figyelmet, elképzelhetőnek nevezve egy olyan megoldást is, amely szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a jogszabálykereső adatbázissal is együtt tudjon működni.
Érdemes lenne a magyar bíróságok által alkalmazott uniós joganyagot is integrálni a rendszerbe. Jó lenne, ha az adatbázis tartalmazná a nemzetközi bíróságoknak legalább a magyar vonatkozású határozatait, s különösen fontos lenne ez az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága tekintetében, amelynek döntéseire a magyar perbeli felek is gyakran hivatkoznak - olvasható a vizsgálat összegzésében a kutatók javaslatai között.
A közleményben felidézték, hogy 2007. július 1. óta Magyarországon törvény kötelezi a bíróságokat egy olyan internetes adatbázis fenntartására, amelyben a törvény által meghatározott ítéletek anonimizált változatban, teljes terjedelmükben megtalálhatók. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint jelentős, válogatott és megszerkesztett ítéletek ismerhetők meg bárki számára, hanem valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó bírósági határozat teljes szövegéhez ingyenesen lehet az interneten hozzáférni.
Az intézet az új helyzetet vizsgálva megállapította: a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a törvény betűjének ugyan megfelel, azonban nem szolgálja kielégítő módon a jogszabályban leírt célokat.
A gyűjteményben az ítéleteknek csak egy szűk köre jelenik meg; a közvéleményt is kiemelten foglalkoztató ítéletek egy jó része pedig nem szerepel az adatbázisban. Ennek oka az intézet szerint részben a gyűjteményre vonatkozó törvényi szabályokban keresendő. Sok fontos ítélet azért nem kerül a gyűjteménybe, mert az eljárás a helyi bíróságokon indult. Ezeknek csak akkor van esélyük arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ha az ügyben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást is lefolytatott. Ez a feltétel pedig igencsak esetleges, és ritkán is következik be. Az intézet szerint így szükségesnek látszik a törvényi szabályok olyan módosítása, amely szerint a megyei bíróságok által másodfokú eljárásban hozott határozatokat is közzé kell tenni.
Kitérnek arra is, hogy a mai közbeszédben is sokszor szereplő ügyekben született ítéletek maradtak ki a gyűjteményből azért, mert az adatbázisban csak a 2007. július 1. után jogerősen lezárult ügyek ítéletei szerepelnek. Indokolt lenne legalább a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit visszamenőlegesen, 2004-ig bezárólag feltenni, a továbbiakban pedig folyamatosan bővíteni visszamenőleg is az adatbázist - fejtették ki.
Fontos lenne az is, hogy a bíróságok elnökei a joggyakorlat szempontjából kiemelkedő jelentőségű ítéleteket - abban az esetben is, ha nem vonatkozik rájuk a kötelező közzététel - a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Bár ezt a lehetőséget a törvény már most is biztosítja, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közlése szerint ilyen közzétételről nem tud.
Fontos lenne az adatbázis továbbfejlesztése is - hívták fel a figyelmet, elképzelhetőnek nevezve egy olyan megoldást is, amely szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a jogszabálykereső adatbázissal is együtt tudjon működni.
Érdemes lenne a magyar bíróságok által alkalmazott uniós joganyagot is integrálni a rendszerbe. Jó lenne, ha az adatbázis tartalmazná a nemzetközi bíróságoknak legalább a magyar vonatkozású határozatait, s különösen fontos lenne ez az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága tekintetében, amelynek döntéseire a magyar perbeli felek is gyakran hivatkoznak - olvasható a vizsgálat összegzésében a kutatók javaslatai között.
Gazdaság
hvg.hu
2009. február. 18. 17:05