A közlemény azután adta ki a KEH, hogy Sólyom László tárgyalt Balázs Péter külügyminiszterrel és a Fidesz szakpolitikusával.
   
"Az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes" - olvasható a köztársasági elnök közleményében. 
   

Akár 5000 eurós bírság

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.

Sólyom László szerint az anyanyelv használatának korlátozása a jogsértéseken túl ellentétes a magyar és a szlovák nép érdekeivel is. Az államfő továbbra is fel fog lépni a szlovákiai magyar nemzetrész jogai érdekében, és bízik abban, hogy szlovák részről módot találnak a kisebbségi jogokat sértő intézkedések orvoslására.
   
Sólyom László a találkozón nagyra értékelte, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében - tette hozzá a közlemény.
   
Balázs Péter külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet után az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul Magyarország a nyelvtörvény miatt. Az ügyben emellett fontos lesz a lisszaboni szerződés életbe lépése is, hiszen az EU reformszerződése az alapjogi chartát is magában foglalja majd, amelyben vannak a diszkriminációt tiltó rendelkezések is - mondta a tárcavezető.
   
A kérdéssel a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik, de a Külügyminisztérium nem tervez külföldi kommunikációs kampányt az ügyben.
   
Magyarország figyelemmel fogja kísérni a törvény gyakorlati alkalmazását. A Külügyminisztérium számít arra, hogy állampolgárok, civil szervezetek és az egyházak is jelezni fogják, ha sérelem éri őket. A tárca ezeket az esetek jegyzi majd, és a megfelelő fórumokon szóvá is teszi - tette hozzá.
   
Balázs Péter elmondta: az MDF azon felvetése, hogy a magyar állam vállalja át a szlovákiai magyarokra kirótt bírságokat nagyon humánus ötlet, de nincs meg ennek az anyagi fedezete.
   
A megbeszélés után Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: európai látogatássorozatot terveznek a magyarországi parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt. A többpárti magyar delegáció szeptemberben látogat majd kulcsfontosságú európai nagyvárosokba, így Brüsszelbe és Hágába is - tette hozzá.
   
"Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy működik egy többpárti konszenzus a szlovák államnyelv törvénnyel kapcsolatban. A köztársasági elnök úrnak a következő időszakban is nagyon fontos feladata lehet abban, hogy ezt a konszenzust meg tudjuk őrizni, meg tudjuk újítani, hiszen ezzel segíthetünk igazán a felvidéki magyaroknak ebben a meglehetősen nehéz helyzetben" - hangsúlyozta Németh Zsolt.
   
A politikus szerint nem pusztán magyar-szlovák vitáról van szó, hanem alapvető európai és nemzetközi normákba ütközik a nyelvtörvény. Az Európai Unió közösségi jogát is sérti a törvény - tette hozzá. A Fidesz szerint megkerülhetetlen, hogy felülvizsgálja a döntést a szlovák parlament - hangsúlyozta Németh Zsolt.