A gyorsjelentést június 9-e és 18-a között, ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezése alapján állították össze. A kutatás szerint az EP-választás eredményei a politikai preferenciák jelentős átrendeződését  jelezték. A válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak a választás előtt néhány nappal, vagy aznap döntötte el, melyik pártra adja voksát.
   
A Fidesz és az MSZP támogatóinak többsége azonban már egy éve eldöntötte, kire fog szavazni, míg a Jobbik szavazóinak nagy része az elmúlt hetekben döntött a párt mellett. Az LMP szimpatizánsai gyakran csak a választás napján döntöttek.
   
Az összes megkérdezett 59 százaléka inkább, vagy nagyon elégedett az EP-választás eredményével. A Fidesz-listára szavazók között 96 százalék ez az arány, a Jobbik-szavazók körében 94 százalék, míg az MSZP-sek esetében mindössze 19 százalék. Ez utóbbiak 79 százaléka inkább, vagy teljesen elégedetlen a választások kimenetelével.
   
A kutatás gyorsjelentése szerint a Jobbik szereplésének megítélése erősen megosztja a társadalmat. A megkérdezettek 46 százaléka szerint inkább jó Magyarország számára, hogy három Jobbik-képviselő is lesz az Európai Parlamentben, ezzel szemben 38 százalékuk úgy gondolja, ez inkább rossz az ország számára.
   
A Fidesz-szavazók többsége (56 százaléka) inkább kedvezőnek tartja a Jobbik EP-parlamenti jelenlétét, továbbá a nem szavazók, illetve a pártválasztásukat eltitkolók között is többen tartják inkább jó dolognak, mint ahányan rossznak.
   
A megkérdezettek 72 százaléka ugyanakkor egyetlen olyan üzenetet sem tudott említeni, amelyekkel a Jobbik megszólította a választókat. Két olyan téma volt, amit viszonylag sokan (10-10 százalék) említettek: a magyar gazdákat védő földtörvény ígérete, valamint a romakérdés.