Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán 2006. október 15-én. A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a férfi autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével - részben társtettesként, részben felbujtóként - nyolc embert vádolnak. (Az elsodort kislány apja a másodrendű, anyja pedig az ötödrendű vádlott.)

Miskolci László ügyész az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottra határozott tartamú fegyházbüntetés kiszabását kérte, hozzátéve, hogy a törvényi maximum kiszabását javasolja. A negyed- és a nyolcadrendű vádlott esetében fiatalkorúak börtönében töltendő szabadságvesztést indítványozott.

Az ügyész perbeszédében részletesen felidézte az eljárás során tett tanúvallomásokat, kitért minden egyes vádlott szerepére, figyelembe véve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is. Hangsúlyozta: a vádlottak gátlástalan, brutális tettüket a sértett gyerekeinek szeme láttára követték el, ezzel különösen nagy fájdalmat okoztak nekik. A bűncselekményt csoportosan, lincselés formájában hajtották végre - mondta. Hozzátette: a bántalmazás előzménye - a férfi autójával elsodort egy kislányt - csak ürügyként szolgált a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre. A közlekedési baleset súlya, mértéke nem hozható egyenes arányba az elkövetett brutális cselekménnyel, így ez az ügy szempontjából nem releváns.

A javasolt súlyos büntetések kapcsán Miskolci László úgy fogalmazott: a társadalomban ez az emberölés közfelháborodást keltett és más hasonló jellegű bűnesetekre is "példát" szolgáltatott. Kitért arra, hogy az elsőrendű vádlott - aki bűnösnek vallotta magát - nem bánta meg tettét, ezt igazolta az egész eljárás alatt tanúsított magatartása. A másodrendű vádlottról azt mondta: domináns magatartású, már korábban is volt hasonló bűncselekmény részese. A harmadrendű vádlott szavahihetőségéről - folytatta - egyáltalán nem lehet beszélni, hiszen bár ő beismerte bűnösségét, többször ellentmondásba keveredett vallomásaiban. A negyedrendű vádlott bűnössége a már korábban lejátszott titkos hangfelvétel alapján és a védett tanúvallomások alapján is kizárja a kétségeket azzal kapcsolatosan, hogy ő is részt vett a bántalmazásban - tette hozzá az ügyész.

Az ötödrendű vádlott - az elsodort kislány anyja - felbujtóként ül a vádlottak padján. Több vallomás szerint ugyanis ő biztatta a vádlottakat a bűncselekmény elkövetésére, azt kiabálva: "Öljétek meg a magyart!". A hatodrendű vádlott szerepéről az ügyész úgy nyilatkozott: a bizonyítékok alapján elkövette a vádiratban a terhére rótt bűncselekményt. A hetedrendű vádlott esetében is számos tanúvallomás, sőt a vádlottak nyilatkozatai is azt mutatják, részt vett a bántalmazásban. A nyolcadrendű vádlott - aki azt nyilatkozta az eljárás során, nem volt otthon a tragédia időpontjában - több vallomás szerint ott volt a helyszínen és részt vett a bűncselekményben.

Az ügyészi perbeszédet követően a védőügyvédek beszéde következett.    Az elsőrendű vádlott jogi képviselője a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette helyett halált okozó testi sértés bűntettében kérte a bűnösség megállapítását. A többi védő védence felmentését, illetve a harmadrendű vádlott ügyvédje másodsorban az enyhítő körülmények nagyobb figyelembevételét kérte. A másod- és ötödrendű vádlott védőjének "halaszthatatlan és magán jellegű" elfoglaltsága miatt a Czibrik Attila vezette bírói tanács a tárgyalást elnapolta, a perbeszédeket pénteken folytatják.