Elérte önt a válság?
Költözne a válság miatt? Szorong vagy imádkozik inkább? Lemondott a gyerekvállalásról? Mit gondol, mit tehet önmagáért? Ezek a mi kérdéseink s várjuk az ön válaszait, mert kíváncsiak vagyunk, mennyiben érinti a válság olvasóinkat. Az vajon a valóság, amit az újságokban olvasunk és a közgazdászoktól, politikusoktól hallunk? Látni és láttatni szeretnénk, hogy milyen hatása van Magyarországra, önre, a családjára a recesszió. A válaszokat, s így olvasóink hangulatjelentését cikkben foglaljuk össze a jövő héten.
Elveszítette-e ön, vagy a közvetlen környezetéből bárki a munkáját a gazdasági válság nyomán?
Módosították-e a munkaszerződését a válságra hivatkozva (munkaidő csökkentése, béren kívüli juttatások megvonása, fizetés összegének változtatása)?
Új munkalehetőség miatt elköltözne-e más megyébe, városba, faluba?
Melyik az a kifejezés, amelyet a válság miatt többet használ, mint korábban?
| Tárgyalási alap |
| Az utolsó esély – mondták a Sony egyik topmenedzserét egy éjszakán át fogva tartó dél-franciaországi munkások, akik így kényszerítették ki, hogy a többi gyárban kiutalt végkielégítés összegét ők is megkapják. A tiltakozástól és aktív fellépéstől korábban sem tartó franciák a 3M és a Caterpillar vezetőit sem kímélték, sőt, a Scapa négy vezetője is zárt ajtók mögé kényszerült. Nem úszták meg a Fiat gyár brüsszeli főnökei sem az „elzárást”, amikor kiderült: elbocsátásokra készülnek. Ön bezárná a főnökét? |
Kevesebbet költ, vásárol, fogyaszt a válság miatt?
Lemondott-e tervezett nyaralásáról a válság miatt?
Kevesebb pénzt költ-e kultúrára, mozira, színházra, könyvre?
Vett-e fel hitelt az elmúlt félévben vagy tervezi-e 2009-ben?
Megnőtt a hiteltörlesztése?
| Pszichodráma |
| Az 1929-es válság kapcsán gyakori képzettársítás a felhőkarcolókból magukat a mélybe vető brókerek látványa. A jelenlegi világválságnak is vannak már üzletember-áldozatai, s a kevésbé látható egyéni kétségbeesések is vezethetnek lelki betegségekhez, drámai döntésekhez, ráadásul Magyarország az öngyilkosságok számát tekintve az élmezőnyhöz tartozik. Az egészségügyi világszervezet, a WHO a pszichés betegségek megszaporodásával számol, s azzal, hogy az öngyilkosok száma is megnő. A magyart szorongó, borúlátó nemzetnek tartják, de a szakemberek szerint van remény, sok múlik például a politikusi példamutatáson. |
Mit gondol, mit tehetne azért, hogy önt ne érintse negatívan a válság?
Felhalmozott-e tartós élelmiszereket az áremelkedéstől tartva?
Váltott-e bankot, biztosítót a válság miatt?
Kit okol a Magyarországot érintő, más országokénál komolyabb gazdasági-társadalmi problémákért?
Hány százalékos gazdasági visszaesésre számít?
| Számmisztika |
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009 év végére megállhat a visszaesés az Európai Unióban, és jövőre a gazdaság növekvőbe fordulhat át, bár éves szinten még 2010-ben is csökkenés várható. Ezzel együtt az uniós pénzügyminiszterek és kormányfők több millió munkahely megszűnésével számolnak, s Brüsszel szerint a legkedvezőtlenebb helyzetben Kelet-Európa s a balti államok vannak. A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben még 1,7 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált, Simor András, a jegybank elnöke januárban már azt mondta: 2,5 százalék alatt nem állunk meg, a kormány februárban 3 százalékot vállalt. A GKI április elején 4-5 százalékkal állt elő, míg a Bajnai-kormány néhány hete 5,5-6 százalékról beszélt, Brüsszel pedig a 6,3 százalékot is elképzelhetőnek tartja. |
Ön szerint kik a legalkalmasabbak a válság kezelésére?
Változtak-e politikai preferenciái tavaly október óta?
Tart-e a szélsőségek felerősödésétől?
Rosszkedvű, szorong a válság és a jövője miatt?
Mivel oldja az Önben felhalmozódó feszültséget?
Változtatott-e gyerekvállalási tervein a válság miatt?
Családi, baráti találkozókon gyakrabban beszélgetnek gazdaságról, politikáról, mint eddig?
| Felmérés felmérés hátán |
| A gazdasági válságnál már csak a lakosság válságtudata nagyobb – állapította meg nemrég a HVG megbízásából készült Medián-felmérés, amelyből az is kiderült: a jövő miatti szorongásukat csak az elmúlt időszak gazdasági teljesítménye kapcsán megfogalmazott véleményük írja felül. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) egy néhány nappal ezelőtti közvéleménykutatás a választási hajlandóság további csökkenéséről számolt be. Az egészségünkre viszont – állítólag – jobban odafigyelünk a vészterhes időkben: a Gfk piackutató felmérése szerint leginkább a városi alsó középosztályra és a "befutott értelmiségiekre" jellemző ez; legkevésbé a szegény munkások rétege foglalkozik egészségével, bár ők is igyekeznek egyre jobban odafigyelni magukra, vélhetően anyagi lehetőségeik függvényében. „A netpolgárok 94 százaléka szerint rossz irányba mennek hazánkban a dolgok, és mindössze 2 százalék látja inkább optimistán a jelenlegi helyzetet” – ezt már a hvg.hu Nethangulat Indexe állapította meg április elején. |
