"Abszolút semleges civilség nincs"
Lövétei István alkotmányjogász szerint a civil szerveződés nem jogi, hanem értékkategória, amivel valaki azt akarja kifejezni, hogy ő kívül áll bizonyos erővonalakon, amelyek pártokhoz, vagy más politikai csoportokhoz kötődnek; a civilséget azonban nem kell túlhangsúlyozni, mert abszolút semleges civilség nincs - mondta szerdán az alkotmányjogász, akit az utóbbi időben gyakorivá váló civil megmozdulások kapcsán kérdezett az MTI.
Lövétei István szerint ez a kívülállás azonban nem azt jelenti, hogy egy civilnek nincsenek értékei. A civil, amikor kimegy tüntetni az utcára, vagy véleményt nyilvánít, akkor ugyanúgy politizál, csak nem egy adott párthoz kötődően, hanem más érték mentén. A civileket pedig minden politika felhasználja azzal, hogy kinyilvánítja: amit adott esetben egy civil társaság mond, az mennyire illik bele az értékrendjébe vagy irányvonalába. Abszolút semleges civilség nincs - mondta az alkotmányjogász.
Az, hogy valaki politikai véleményt fejt ki, nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy adott pártot akar minden vonatkozásban támogatni. Épp az a szép az ilyen jellegű működésben, szervezésben, hogy sokféle érték mentén lehet véleményt kifejezni anélkül, hogy egyértelmű és fanatizált módon valamilyen hivatásos politikai szerveződéshez kéne csatlakozni - mutatott rá Lövétei István.
Az alkotmányjogász szerint a civil kifejezésben van egy kis "álságosság" is: a civil mindig hangoztatja, hogy ő civil, tehát nem csatlakozik a hivatalos állami működéshez. De ez nem azt jelenti, hogy ő abban az értelemben civil, hogy nem is akar az állam politikájára hatni - esetleg épp úgy akar hatni arra, mint egy párt. Csak nem harcol közvetlenül azért, hogy az ő embere legyen a miniszterelnök, hanem például nem szeretné, ha a Tubesre katonai létesítmény épülne.
A civil lét tehát sok szempontból relatív dolog - mondta. Ugyanúgy politikai értékrendszerek feszülnek mögötte, és ki is fejeződnek, néha nagyon erősen is. A civilek ugyanúgy részt vesznek az érdekviszonyok alakításában, fogalmaznak meg politikai törekvéseket. "Ha nem így lenne, a köztársasági elnökünk sem az lenne, aki. Mert őt is egy civil szerveződés dobta be a köztudatba. Erre nehéz lenne azt mondani, hogy nem az államra vonatkoztatott cselekvés. Tehát nem kell a civilséget túlhangsúlyozni".
A civilek befolyása attól függ, milyen a politikai beágyazódásuk és milyen politikai lobbikörbe tartoznak. "Amikor azt mondja az ombudsman, hogy szerinte valamilyen formában van +cigánybűnözés+, és nyolc +civil szervezet+ rögtön elkezdi követelni, hogy mondjon le, akkor valószínűleg ennek a nyolcnak erős befolyása van. Ezt az is mutatja, hogy utána a köztársasági elnök magához kéreti és helyre akarja igazítani az ombudsmant". De ilyen értelemben a lobbiszervezetek is ilyenek, amelyek akár magukat nem is nevesítik, mégis képesek lehetnek a politikát meghatározni, törvényeket meghatározott tartalommal kitölteni.
Lövétei István szerint a magyar civilekkel az a legnagyobb baj, hogy java részük "kalapozik", azaz az állami költségvetéstől vár támogatást. "Az igazi civil azt mondja: nekem nincs szükségem az állam pénzére, engem te ne akarj befolyásolni, mert nekem van annyi, hogy majd én eldöntöm, hogy mit csinálok vele, de Magyarországon ilyen alig van" - tette hozzá az alkotmányjogász.