Kórházban ápolják Karsai Dánielt
Pro Urbe Budapestért-díjat kapott Karsai Dániel, azt azonban kórházi ápolása miatt nem tudta személyesen átvenni.
Pro Urbe Budapestért-díjat kapott Karsai Dániel, azt azonban kórházi ápolása miatt nem tudta személyesen átvenni.
Remélte, hogy ezt a nyilatkozatot nem kell megtennie.
Erre hivatkozott ugyanis Novák Katalin lemondásakor, valamint Balog Zoltán is ezt emelte ki, amiért a kegyelmi kérvény mellé állt. Később Balog egy, a lapunk birtokába jutó belső egyházi levelezésben úgy fogalmazott, ma sem kételkedik K. Endre „ártatlanságában”.
Az akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője a HVG hetilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, ma már nagyon sokan egyetértenek vele abban, hogy az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett.
Az alkotmányjogász szerint a kormány által létrehozott alapítványok miatt a magyar miniszterelnöknek anyagi gondjai sem lennének egy esetleges vereség után.
Jakab András arról is beszélt, hogy bár rákeresett, nem talált nemzetközi példát arra, hogy a közvagyont máshol is alapítványokba szerveznék.
A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász szerint két jogelv is sérülhetett a módosítás elfogadásakor.
Alkotmányjogászok figyelmeztetése ellenére írta alá az Orbánéknak fontos törvényt a köztársasági elnök.
ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az uniós politikusok és néhány tagállami vezetőn kívül senki nem akarja a kötelező betelepítési kvótát.
Magyarország "különleges fejlődésen megy keresztül", az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben – ezt is mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász a köztévében.
A "magyar kormány érti félre a saját helyzetét a világban és a saját állampolgáraival kapcsolatban" – véli Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, akinek a The New York Times honlapján jelent meg újabb írása Magyarországról Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában. A Fidesz és a kormány politikusai többször beszéltek már arról, hogy az őket kritizáló külföldiek szerintük nem értik Magyarországot.
Több hamis hiedelem is kötődik az átalakulás előtt álló magyar választási rendszerhez: így soha nem iktatták az alkotmányba a 200 fős parlamentet, ahogy az Alkotmánybíróság sem követeli a parlamenttől a kisebbségek országgyűlési képviseletét. A Fidesz választási koncepciója arra utal, hogy a kormánypárt megkönnyítené a kétharmad újbóli megszerzését, a határon túliaknak adott „félszavazat” pedig nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért dupla vagy semmi alapon járna nekik a szavazati jog – állítja Jakab András, az alkotmánykommentár szerkesztője, a Heidelbergi Egyetemen oktatója a hvg.hu-nak adott interjúban.