Halálbrigád állhat a romaellenes támadások mögött
A politikai válság hírei között szinte elveszett a tatárszentgyörgyi kettős gyilkossággal kapcsolatos legfrissebb: a család kislánya öt embert látott a házuk közelében. Ez erősítheti azt a verziót, hogy egy kis létszámú csoport, esetleg radikálisok követhették el a bűncselekményt, meg a többi hármat. Az ügyekben a rendőri bizakodás ellenére nincs eredmény.
Piricse, Tarnabod, Nagycsécs és Tatárszentgyörgy. Négy település főútvonal vagy autópálya közelében, négy támadás fél év alatt, s mindegyiket azonos módon követték el: Molotov-koktélt dobtak faluszéli, romák által lakott házakra, majd rá is lőttek a tűzből kimenekülőkre.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén tavaly augusztus 8-án ismeretlenek benzinnel teli palackokat gyújtottak meg és hajítottak egy házra, majd az onnan kimenekülő 64 éves asszonyt sörétes fegyverrel lábon lőtték, de az áldozatnak szerencsére nem volt súlyos a sérülése. A történtek előtt ő és hozzátartozói is értetlenül álltak, az ellenük történt támadás okáról semmit sem tudtak mondani a rendőröknek, mert mint állították, nincs haragosuk és adósságuk sem.
A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le – tízet-tizenötöt –, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben.
A felgyújtott tatárszentgyörgyi ház © Stiller Ákos |
A rendőrség a történtek után kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettes(ek) kézre kerítését segítő információt adó személynek, személyeknek, de egyelőre nem tudni olyan bejelentésről, amely a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozást előbbre vitte volna. Még úgy sem, hogy a nagycsécsi és a következő, tatárszentgyörgyi ügy után tíz-tízmillió forintra emelték a díj összegét.
A sorozat ugyanis idén a Pest megyei Tatárszentgyörgyön folytatódott. Február 23-ára virradóra leégett egy roma család háza, amit szintén Molotov-koktél okozhatott. A tűzből menekülő ötfős Csorba-család tagjaira ismeretlenek rálőttek. A lövések eltalálták a 27 éves apát és ötéves kisfiát, mindketten az életüket vesztették. A család hatéves kislánya azt mondta, a történtekkor négy fekete és terepszínű ruhás, illetve egy rendőrnek öltözött alakot látott a házuk közelében. A Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án közölte: igazságügyi pszichológiai szakértő vizsgálja a kislányt.
Hasonlóságok tömkelege
Összefüggés cáfolva |
Nem bizonyultak eddig igaznak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint egy Jászjákóhalmán történt elfogás összefüggésben áll a Tatárszentgyörgyön február 23-án történt kettős gyilkossággal. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei online hírportál, a szoljon.hu híre szerint a településen fokozott közúti ellenőrzést tartottak, és az egyik áteresztő pontnál „az ellenőrzés kikerülésére irányuló manővert észlelt a szolgálatot teljesítő járőr”. A rendőrök az autóban gázriasztó fegyvert, „rendőri jelleget imitáló tárgyakat (jelvény, mellény, gumibot) és klasszikusan rablásnál használt eszközöket találtak”. Az öt férfi ellen rablás előkészülete miatt eljárás indult, de az ügyek közötti összefüggést cáfolta a rendőrség. |
Az elkövetők valószínűleg egy kis létszámú, négy-öt fős, elszánt radikális csoport tagjai, akik politikailag függetlenek lehetnek - rajzolta meg a gyilkosok lehetséges körét egy lapunknak név nélkül nyilatkozó rendőri vezető. Zárt közösséget alkotnak, senkinek nem beszélnek a terveikről és az elkövetett bűncselekményekről. Támadásaik megtervezettek, de az áldozatokat valószínűleg találomra választották ki, mert nincs igazi oka – például uzsoratartozás – a bűncselekményeknek, vagy legalábbis ilyesmi nem derült ki.
A támadások indítékaként akadtak olyan elképzelések, amelyek szerint a bűntettek hátterében uzsoratartozások állnak. Mások azzal érvelnek, hogy az uzsorások nem ölik meg az adósokat, hanem ráteszik a kezüket a segélyükre, jövedelmükre, házukra. Egy további verzió szerint az áldozatokon így akarták megtorolni kárukat azok a magánerdő-tulajdonosok, akiknek erdeiből fákat loptak el; ezt támasztaná alá az, hogy sörétes fegyvert használtak az elkövetők. Ez viszont az azonos elkövetői csoportra vonatkozó teóriát gyöngíti: a bűncselekményekhez több különböző megye erdőtulajdonosainak kellene összeállniuk.
Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy fanatikus fajgyűlölők állhatnak a támadások hátterében, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője szerint például a támadássorozat a cigányság ellen hat hónappal ezelőtt Faddon egy Molotov-koktélos támadással kezdődött el.
A titkosszolgálatok – bár fontos szerepet kapnak a nyomozásban – nem tekintik nemzetbiztonsági ügynek a történteket. Néhány héttel ezelőtt a Népszabadság pedig arról írt, hogy a romák elleni támadások hátterében a szlovák titkosszolgálatok állhatnak, ám ezt a híresztelést a szlovák miniszterelnök, Robert Fico határozottan cáfolta.