2009. március. 26. 10:53 MTI Utolsó frissítés: 2009. március. 26. 11:18 Itthon

Sólyom nem várt tovább, kiírta az EP-választást, indulhat a kampány

Június 7-ére írta ki a magyarországi európai parlamenti választásokat Sólyom László köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A közleményben azt írják: a választásokat az Európai Unió által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni. A jogszabály szerint az államfőnek a választást megelőző 72. napig - március 27-éig - kellett kiírnia annak időpontját. Az államfő egy nappal a határidő letelte előtt írta ki a voksolást.

Magyarországon hagyományosan vasárnap rendeznek választásokat, ezért már korábban valamennyi közéleti szereplő a június 7-ei nap bejelentését valószínűsítette. Az Európai Unió országaiban június 4. és 7. között választják meg az Európai Parlament (EP) új tagjait a következő öt évre, a tagállamok saját maguk választhatnak a négy nap közül. Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe, ez kettővel kevesebb, mint a jelenlegi számuk. Sólyom bejelentésével kezdetét vette a hivatalos kampány.

Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe, ez kettővel kevesebb, mint a jelenlegi számuk. Az európai parlamenti választáson 106 ezer külföldi szavazhat Magyarországon az itteni listák valamelyikére. Erre azoknak van lehetőségük, akiknek magyarországi lakóhelyük van, és április 30-áig kérik a névjegyzékbe vételüket a helyi választási irodáktól. A névjegyzékbe vett uniós állampolgárok adatait a helyi jegyzőknek május 10-éig kell az Országos Választási Irodához (OVI) eljuttatniuk.

Az így összegyűlt adatok alapján az OVI május 20-ig tájékoztatja a többi EU-s tagállamot a Magyarországon névjegyzékbe vettekről. Az OVI ugyanilyen módon értesül a többi tagállamban névjegyzékbe vett magyar állampolgárok adatairól, őket kiveszik a magyarországi névjegyzékekből, hogy ne szavazhassanak kétszer.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, az első magyar EP-választást még abban az évben, június 13-án tartották.

Az Európai Unió minden tagállama maga dönthet arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A magyar választási rendszerben pártlistákra szavazhatnak a magyar állampolgárok és (kérelemre) más uniós tagállamok polgárai is voksolhatnak ezekre , ha van magyarországi lakhelyük. Ugyanígy egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson, ám mindenki csak egy országban élhet választójogával.

A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó választópolgárok a magyar külképviseleteken adhatják le szavazatukat.

Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább húszezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjt. Magyarország egyetlen választókerületnek számít, így csak országos pártlistákra lehet szavazni. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat öt százalékát.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.