A brit üzleti-politikai napilap írása szerint a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok - csakúgy, mint szomszédaik közül sokan - erőteljes előítéleteket táplálnak a cigánysággal szemben. Ez azt jelenti, hogy a romákat sújtja először és a legkeményebben a növekvő munkanélküliség.
 
Hack Péter büntetőjogász a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az ügy kritikus szintre ért, és a gazdasági visszaesés meghozta "a hagyományos bűnbakkeresést is".
 
A lap felidézi, hogy a Jobbik a múlt hónapban, egy budapesti kerületi választáson 8 százalékot szerzett, miután a "cigánybűnözés jelszavával kampányolt". 

A Financial Times tudósítója megírja, hogy az Ózd szélén lakó romák - az utóbbi időszak sorozatos incidensei nyomán - éjszakánként "botokkal és konyhakésekkel felfegyverkezve" őrt állnak a telepre bevezető utakon.
 
Az írás kitér Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány esetére, ismertetve a rendőrtiszt kijelentését, miszerint az elmúlt két hónapban minden utcai rablást cigányok követtek el az egyik miskolci lakótelepen. Pásztor Albertet felfüggesztették állásából, majd "kevesebb mint 24 óra múltán visszahelyezték", magas rangú rendőri vezetők "tiltakozó kórusának", a városi önkormányzat összpárti támogatásának és egy ezerfős tüntetésnek a nyomán; ez utóbbin "szép számmal jelen voltak bőrfejűek is" - áll a Financial Times pénteki cikkében.
 
A londoni napilap megfogalmazása szerint "a cigánypánik hisztériává fajult" a veszprémi kézilabdások megkéselése után.

Ladányi János szociológus szerint a cigány népesség az utóbbi húsz évben teljes mértékben a társadalmon kívül él.
  
Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt mondta a lapnak, hogy ha a cigányságot nem sikerül a munkaerő részévé tenni, a költségvetési rendszer hosszú távú stabilitása válik kérdésessé.