MSZP: átalakítás az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerben
Egyhangúlag megszavazta az MSZP-frakció a kormány javaslatait a költségvetési hiány és a gazdasági válság kezelésére - mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport négyórás ülése után. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap délelőtt a szocialista elnökséggel, azután a kormánnyal egyeztette a tervezett intézkedéseket, amelynek konkrét lépéseit hétfői évindító beszédében jelenti be a parlamentben.
A frakció fő feladatának nem egyszerűen az alacsonyabb növekedés miatti költségvetési lyukak befoltozását tartja, hanem egy nagyobb igényű, távlatosabb programot, amely a válságkezelés és a válságból való kitörés, a növekedés és a foglalkoztatás programját jelenti - közölte.
Lendvai Ildikó részletek említése nélkül elmondta, hogy lesznek olyan javaslatok, amelyeket már február végén benyújtanak az Országgyűlésnek, és lesznek olyanok is, például a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjkorhatár emelése, amelyeket vitára bocsátanak.
A frakcióvezető szerint a költségvetési egyensúly megőrzése szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, komoly szerkezeti átalakításra van szükség az adópolitikában, a nyugdíj-, a szociális rendszerben. Hozzátette: meg kell újítani a gazdaságpolitika eszközeit, elsősorban a piacteremtésnél, de szükség van a politikai képviseleti rendszer reformjára is.
Lendvai Ildikó elmondta, az átalakítások társadalmi célja a munkára való ösztönzés, az érdekeltség a munkahelyteremtésben, a munka becsületének növelése, valamint a nyugdíj- és a szociális rendszer fenntarthatósága. Úgy vélte, a kormány javaslatai gazdasági céljukat tekintve részben a belső piacot akarják élénkíteni, részben a foglalkoztatás Európában rendkívüli alacsony magyarországi adatain akarnak változtatni.
Megjegyezte, a törvényjavaslatokat február és április között nyújtják be a parlamentnek.
Lendvai Ildikó azt mondta, a többi frakciót felelős együttgondolkodásra, vagy ahol "a közös szándékok és a közös törekvések nem elérhetők, komoly alternatívák végigvitatására" kérik. Úgy fogalmazott: "Semmiképpen sem (...) a tuti megmondásának szándékával készülünk a parlamentbe, egy javaslatot teszünk az asztalra és nyitottak vagyunk minden lehetséges új ötletre és minden lehetséges kompromisszumra".
Szerinte a következő hét első fontos állomása a hétfői parlamenti vita, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülése. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan javaslat, amelyen a frakció kérésére változtatni kellett, a frakcióvezető azt mondta, volt olyan terület, ahol a képviselők alternatívákat mondtak, de olyan nem volt, hogy azt mondták volna, ne nyúljunk hozzá a szociális vagy a nyugdíjrendszerhez. Egy másik kérdésre hozzátette: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban felmerült az, hogy ennek átalakítása hogyan vonatkozik a szolgálati nyugdíjakra, vagy hogyan lehet a nyugdíjba vonulás korcentrumát közelíteni a jogszabályokban előírt 62 évhez.
Lendvai Ildikó azt mondta, minden szakértő kiemeli, hogy számot kell vetni a korhatár emelésével, az azonban vita tárgya, hogy azt mikor és hogyan lehet elkezdeni. Egyetlen olyan hozzászóló sem volt a frakcióülésen, aki ezt 2016-nál előbbre tette volna - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte, hogy a frakcióülésen nem a konkrét számokról szavaztak, hanem az elvekről. "Nem lesz olyan mondata hétfőn a miniszterelnöknek, ami a frakció számára meglepetést okozhatna" - jelentette ki.
A választmány a csomag mellett
Az MSZP választmánya támogatja, hogy csökkenjenek a munkára rakodó terhek, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási terhelés - mondta Simon Gábor elnök a testület tegnapi ülése után. Nem lehet a költségvetési hiányt adóemeléssel kezelni, és az adócsökkentés is csak mérsékelten, az egyensúly fenntartása mellett lehetséges - közölte a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konkrétumokról is beszélt a javaslatokkal kapcsolatban a választmány ülésén. Simon elmondta, a testület szerint három területen, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerben van szükség lényegi szerkezeti átalakításra. Olyanra, amely biztosítja, hogy kisebb kiadásokkal is működtetni lehessen az országot.Mindemellett figyelni kell arra is, hogy egyszerre érvényesüljön a szociális igazságosság és biztosítsák a versenyképességet.
A választmányi elnök szerint a bérre, a munkára rakodó terheket csökkenteni, míg a fogyasztási terheket növelni, ezzel is ösztönözve a megtakarításokat. Simon beszámolt arról, hogy a Magyar Államkincstár közreműködésével 2011-ben, illetve 2012-ben az állami és az önkormányzati juttatásokat szeretnék egy egységes szociális számlára összevonni, hogy ezáltal átláthatóvá tegyék a támogatásokat. Közölte, dönteni kell egy fenntartható nyugdíjrendszerről is, hogy a tíz év múlva nyugdíjba vonulóknak is legyen juttatása. Megjegyezte, Európa egyik legstabilabb nyugdíjrendszerét akarják megteremteni 2050-ig bezárólag.
Az MSZP választmányának vezetője azt mondta, a miniszterelnökkel egyetértésben olyan reálgazdasági programot kezdeményeznek, melynek részeként ösztönzik, hogy Magyarországon mindenki hazai munkával előállított terméket vásároljon. Kérdésre válaszolva a választmányi elnöke azt mondta, azért nem mondhatja el a javaslatok részleteit, mert a parlamenti demokrácia legfontosabb helyszínén, az Országgyűlésben kell azokról beszélni. Egy másik kérdésre Simon közölte, a választmány ülésén napirenden kívül szó volt Hunvald György VII. kerületi polgármester előzetes letartóztatásáról.Erzsébetváros delegáltja ismertette a helyi szervezet támogató álláspontját - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy erről a választmány nem folytatott vitát.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője minderre úgy reagált: Gyurcsány és kormánya kudarcot kudarcra halmoz. Képtelenek kezelni a válságot, csak szöveg van, de érdemi, az emberek életét könnyítő intézkedés semmi. "Sőt, most újra adót akarnak emelni, amivel tovább súlyosbítják az ország helyzetét" - fogalmazott. A Fidesz szerint adóemelés helyett adócsökkentésre van szükség, az európai országok ugyanis ezt az utat járják. Sürgősen csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek áfáját is 20-ról 5 százalékra, a magyar családok védelme érdekében - olvasható a helyettes szóvivő közleményében.