A miniszterelnök szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a világgazdasági válság közepette megvédjék az emberek, az ország érdekét, de a védekezés önmagában nem elég: "Javunkra kell fordítani a vihar erőit annak érdekében, hogy a nagy átrendeződés után Magyarország jobb pozícióba kerüljön."   Ez lehetőség és talán kényszer is egyben, hogy kölcsönös belátással, engedményekkel megszülessen egy minél átfogóbb - a következő 6-8 évre szóló - társadalmi-gazdasági megállapodás [hasonlóan az egykori spanyol Moncloa-paktumhoz - a szerk.], amelynek a végrehajtását ebben a kormányzati ciklusban el lehet és el kell kezdeni.

Gyurcsány úgy látja, hogy ilyen megállapodás létrejöttéhez nagyon komoly eltökéltségre és kompromisszumkészségre van szükség. "A horizontot a máról és a holnapról át kell helyezni a következő évtized második felére." Ez szerinte azért nem könnyű, mert a politikusoktól a választókig, az üzleti élet számos szereplőjétől más területek képviselőiig mintha a többség hozzászokott volna a rövid távú gondolkodáshoz és a gyors, azonnali haszon reményéhez. "Mi politikusok is számtalanszor mutattunk ebben rossz példát." 

A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzet igazi ellentmondása, hogy aki csak választást akar nyerni, az végül veszíteni fog, mert a választók ma nem azt kérdezik, hogy ki győzi le a politikai ellenfelét, hanem azt, hogy miként teremthető meg a következő évek közös programja Magyarország megerősítésére, és miként lehet ehhez átfogó megállapodást kötni.

Szerinte éppen ezért nem az a kormány dolga, hogy a választásokra kacsingasson, hogy a választóknak udvaroljon, hanem az, hogy egyenes, őszinte elemzéssel, közös programalkotással, minél több ember és szervezet bevonásával állapodjon meg a teendőkről.

Most nem szabad elaprózni a lehetőségeket, hanem elsősorban a gazdaság megerősítésére kell koncentrálni. El kellene fogadnunk, hogy a következő években nem az a kérdés, hogy miként növelhetjük a jóléti kiadásokat, hanem az, hogy miként tesszük könnyebbé a vállalkozást, a gazdálkodást, a munkahelyteremtést és beruházást. Erősebb gazdaság teremthet több jövedelmet, és ma csak ez lehet a sorrend. Legalább ennyire fontosnak tartja, hogy ne kérjenek olyan tempót és áldozatot az emberektől, amit nem tudnak követni, elfogadni. "Méltányosságra van szükség mind a két oldalon. Belátásra, megértésre. Reformpolitikára, de nem sokkterápiára, mert ez utóbbit nem fogadják el az emberek, inkább szembefordulnak még a legjobb szándékokkal is."

A reformpolitika folytatására példaként említette a politikai és igazgatási rendszer működési körébe tartozó kérdések közül az önkormányzati reformot, az önkormányzati igazgatás megújítását, a kisebb parlamentet, a választójogi kérdéseket, a pártfinanszírozás átalakítását és a korrupció visszaszorítását. 

Szükség van az évekig tartó - széles körben támogatott - adóreform-folyamat elindítására, amely nyugodt, kiszámítható lépésekben átrendezi az adóterheket annak érdekben, hogy a munkára rakódó terhek csökkenjenek, és a vagyonra, illetve a fogyasztásra rakodó terhek növekedjenek. Gyurcsány nem tartja kizártnak, hogy ha meg lehet erről állapodni, akkor ennek érdekében az első lépést akár már idén meg lehet tenni.

A feladatok közé sorolta, hogy hosszú távon biztosítani kell a nyugdíjak kifizethetőségét és a nyugdíjkassza egyensúlyát, valamint folytatni kell az erről szóló politikai, társadalmi és szakmai vitát. Emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjrendszer egyes elemeit a következő évtized elején meg kell változtatni, amelyhez egyetértés kell, és ezt szintén elő kell készíteni. Mint mondta, érdemes végiggondolni azt is, hogyan lehet továbbvinni a szociális reformot, amelynek a legfontosabb elemét "Az út a munkához" program keretében ősszel már elfogadta a parlament.

A kormányfő jelezte: a felsőoktatásban és a közoktatásban a legfontosabb döntések már megszülettek, ezeket kell nyugodtan továbbvinni. Az egészségügyben nem lát lehetőséget az addig megtett reformlépéseken túl rendszerszintű átalakításra, ehelyett nyugalomra, fejlesztésre és az egészségügy távlatos megújítását célzó szakmai, társadalmi konzultáció előkészítésére van szükség.

A miniszterelnök a reformpolitika sikerét tekintve több kockázatról is beszélt, elsősorban a bátortalanságról, a változásoktól való félelemről. Ezért - mint mondta - sokkal több türelemre van szükség a kormány, a változásban érdekeltek részéről, hogy az emberek értsék és tudják, miért van szükség a reformokra. Kockázatnak tartja azt is, hogy sokak fejében az él, "a reform nagy rohanás rövid idő alatt". Kiemelte: a reformok diktálta tempó nem lehet gyorsabb annál, mint amit az ország még követni tud. "Az az egyik legnagyobb kockázat, hogy úgy szakad szét az ország, hogy mindenkinek van valamekkora igazsága, de mindenki bezáródik a saját maga térfelére" - mondta Gyurcsány. Azt kérte minden szereplőtől, hogy adja fel a politika és a közélet szóhasználatában és stílusában megjelenő durvaságot, a küzdelem agresszivitását.