Ötödannyi költségvetési pénz, 26 millió forint jutott a 2008-as uniós kampányév-tematika, a kultúrák közötti párbeszéd magyarországi népszerűsítésére, mint a tavalyi – ugyancsak szűkre szabott – esélyegyenlőség éve programsorozatra (HVG, 2008. január 12.). Igaz, különösebben az uniós intézmények sem erőltették meg magukat, hogy a közösség tagállamaiban ez évre meghirdetett fő üzenet mély nyomokat hagyjon az emberekben: az e célra szánt 10 millió eurós összkeretből mindössze 104 ezer euró jutott a magyar programokra (ezt az összeget duplázta meg a magyar költségvetés).

HVG

Akár egy kvízműsor többmilliós feladványa is lehetne a kérdés: mi a közös pont Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, a Kerekes Band tagjai, Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, illetve Varga Dániel vízilabdázó életében? Aki netán tudja a választ – ők voltak a kulturálispárbeszéd-program magyar nagykövetei –, alighanem olyan speciális tudás birtokában van, amivel kevesen rendelkeznek. Pedig történt azért egy s más a lapzártánk után, december 12-én sorra kerülő hivatalos záróünnepség előtt: konferenciák, kiállítások, vetélkedők. Sőt a szervezők még a youtube.com internetes videomegosztó portálra is feltöltöttek száz híres magyarral készített egyperces interjút, hogy felkeltsék a fiatalabb korosztályok figyelmét is. A kattintási statisztikák számából ítélve azonban aligha lehet átütő sikerről beszélni. Még a Paya Beával vagy a Szalóki Ágival készült beszélgetéseket is csak alig több, mint 2 ezren töltötték le január óta, s a megszólalók többségéhez képest ők még kiemelkedő érdeklődést tudhatnak magukénak. Esterházy Péterre például 989-en, Hiller István miniszterre 997-en, Sebestyén Mártára 444-en kattintottak, Geszti Péterre 883-an voltak kíváncsiak, de például Baán Lászlóra, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójára már csak 89-en.

Az internetes interjúk iránti érdektelenséget nem feltétlenül lehet a tematikus év magyarországi eseményeit koordináló, uniós és minisztériumi támogatásból élő KultúrPont Iroda Nonprofit Kft. nyakába varrni, azt már inkább, hogy a programsorozat karaktere olykor még a rendezvényeken részt vevők számára sem lehetett teljesen világos. A tavaly ősszel meghirdetett „legígéretesebbnek tűnő ötlet” kitüntető címet és támogatást elnyert negyven párbeszédprogram közül például kilencnek Pécs volt a házigazdája. A város vezetése élt is a lehetőséggel, s többnyire maga is akként igyekezett láttatni a rendezvényeket, mintha azok a 2010-es nagy attrakció, a kulturális főváros felvezető eseményei lennének.

Kettős hasznosítás jellemezte a párbeszédévadnak azt a nagy dobását is, amelyiknek az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont. „A könyv, amely örök életet ád” alcímet viselő Biblia-kiállítást Erdő Péter bíboros nyitotta meg, s a tárlatot még a hivatalos tájékoztató kiadványok is egybekapcsolták egy másik programsorozattal, a Biblia évével. Utóbbit – „Boldog, aki olvassa...” szlogen alatt – viszont már három keresztény felekezet (katolikus, református, evangélikus) vitte egész éven át, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a könyvek könyvét. A vallási tematikát különböző konferenciák mellett attraktív óriásplakát-kampánnyal is megtámogatták, így az üzenet a templomokat nagy ívben elkerülőkhöz is eljuthatott.

Erős médiakampány mellett zajlottak a kulturális tárca által meghirdetett reneszánsz év rendezvényei is. Itt nem a kommunikáció hiányára, mint inkább annak túldimenzionáltságára lehet panasz. Hiller például rendszeresen 4 milliárd forintos összköltségvetésről beszélt, nagyvonalúan a reneszánsz év pénzügyi forrásai közé sorolva vagy fél tucat olyan programot, amit a költségvetés már évek óta nagy pénzekkel támogat. Az idén reneszánsz program lett például a 2006-ban indult Közkincs és Tengertánc program, a vidéki múzeumok és tájházak rekonstrukciója, sőt még a reneszánsszal csak merész képzettársítással összehozható könnyűzenei profilú PANKKK is. E „jegyben” temették újra Pécsett Janus Pannoniust, holott a költő csontjait nem a közelmúltban, hanem 17 éve lelték fel a bazilika fűtés-korszerűsítéséhez kapcsolódó feltárási munkák során. S persze belefértek a reneszánsz év tematikus programjaiba – a helyzethez igazított „a Biblia reneszánsza” címszó alatt – a Biblia évéhez kapcsolódó események is.

A reneszánsz apropót szolgáltatott a kultusztárca számára „újító szellemű” pályázatok támogatására is. Az egyik kiemelt cél, hogy újra reneszánszukat élhessék a képregények – ennek szellemében például Mátyás királyról szóló képregények megszületését is támogatták –, nem hozott ugyan átütő sikert, egy másik területen viszont, a komolyzenében, kiemelkedő művek születtek; állítólag. Erről ugyanis a publikum majd csak 2009 januárjában szerezhet bizonyosságot: ekkor mutatják be a döntőbe jutott – a címük alapján (Chuang Tzu's Dream, L'aria si rinnova, Borrowed Ideas, Le Temps retrouvé, Symphony No. 1/b) mindenesetre meglehetősen attraktívnak tűnő – kamara-, illetve nagyzenekari darabokat.

A tematikus évek számát az ENSZ is szaporította. Magyarországon azonban nem sok jel utalt arra, hogy a nemzetközi szervezet – még 2005-ben – a burgonya évének nyilvánította 2008-at. Mentségül annyi: a fő üzenet megfogalmazásakor – a káliumban gazdag krumpli fogyasztása nagyban csökkentheti a rosszultápláltság okozta halálozások számát – eleve az afrikai országok problémájára koncentrált az ENSZ, amely egyébként (némiképp önmagának is konkurenciát állítva) felkarolt egy másik tematikusév-koncepciót is. A Nemzetközi Földtudományi Unió és az UNESCO kezdeményezése mellé állva a Föld bolygó nemzetközi évének is nyilvánították 2008-at.

A Föld-tematikát itthon a Magyar Tudományos Akadémia karolta fel, és – Sólyom László államfő védnöksége mellett – egy sor, javarészt diákoknak szóló ismeretterjesztő előadást, vetélkedőt szerveztek, illetve szerveznek, egészen 2009. augusztusig. Hasonló tematikában, Felelősségünk a teremtett világért címmel a katolikus püspöki kar is kiadott egy körlevelet, amelyhez hasonlót – az egyéni és társadalmi élet alapkérdéseivel foglalkozó írást – legutóbb négy éve jelentettek meg. Szokatlan módon azonban ezúttal még háromrészes útmutatót is mellékeltek: Gondozza és őrizze címmel.

A természetvédelemhez kapcsolódó évtematikák úgy általában is domináltak az idei kínálatban. A Magyar Turizmus Zrt. például a vizek évének nyilvánította az ideit, a Fővárosi Állatkert pedig az Állatkertek és Akváriumok Nemzetközi Szövetsége kezdeményezéséhez kapcsolódva a veszélyeztetett kétéltűekre koncentrálva hirdette meg az első – és alighanem hosszú ideig utolsó – békaévet.

DOBSZAY JÁNOS