Ha túl jó minőségű anyag kerül forgalomba, akkor előfordul, hogy a terjesztők nem tudnak hatóanyagot mérni, és csak akkor kezdik felütni, vagyis hígítani az anyagot, amikor rájönnek erre - magyarázta a HVG-nek egy korábban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó exzsaru. Az augusztus első hetében elhunyt két miskolci és hat fővárosi heroinista "a sor elején állt", vagyis ők juthattak először anyaghoz. Informátorunk szerint a dílerek már valószínűleg kapcsoltak, így "egy darabig több ilyen eset nem lesz". Már csak azért sem, mert a rendőrök néhány nap alatt elfogták a feltételezett terjesztőket: két magyar (egy pesti és egy miskolci), valamint egy vietnami férfit. Előbbi felségterülete Óbuda volt, a vietnamié a XIII. kerület (a miskolci dílerről nem tudtunk meg bővebbet). "Az 53 éves újpesti férfi több bűncselekmény elkövetése miatt volt már büntetve, legutóbb négy évet töltött börtönben kábítószerrel való visszaélés miatt" - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A vietnami férfi viszont nem állt még eljárás alatt.

Az előzetes rendőri közlések szerint a két kábítószer-kereskedő külön terjesztői hálózathoz tartozott. A hétvégi keceli diszkódrogbalesetek pedig inkább a házi pancsolás kategóriájába tartoznak (lásd Hatásmechanizmus című írásunkat). A XIII. kerületben történt két aranylövés (a herointúladagolás szlengneve) kapcsán a szakértő azt állapította meg, hogy a heroin nem volt szennyezett, az óbudai anyag viszont más forrásból származhatott. Azt még vizsgálják a rendőrök, hogy ettől az anyagtól vesztette-e életét a két miskolci áldozat, egy 30 éves férfi és egy 22 éves nő.

Pirulák. Hajtószer? © sxc.hu

Az ázsiai dílerek jelenléte nem újdonság a magyar piacon - állították többen is a HVG-nek azzal kapcsolatban, hogy a múlt heti heroinhalálok nyomozása során vietnami narkóneppert is lekapcsoltak. Varga Péter százados, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni szolgálatának alosztályvezetője szerint "az ezredfordulón még elsősorban a (koszovói) albán és török bűnözők uralták a heroinpiacot, de ma már sokkal tarkább a kép. Ez azt jelenti, hogy az ázsiaiak mellett például magyarok is beszálltak a 90 százalékban az afganisztáni mákültetvényeken megtermelt, afgán vagy török laboratóriumokban finomított, majd Törökországon, Bulgárián át immár nem Szerbián, hanem Románián keresztül hazánkba csempészett ópiumszármazék kereskedelmébe. Ezzel párhuzamosan a szigorúan etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportok az elmúlt években többnációjú, egymáshoz csak egy-egy szállal kapcsolódó - a kereskedelmi láncok mintájára működő - heroinhálózatokká alakultak.

Bár a kínai és vietnami kereskedőknél a HVG információi szerint nem csak a változó minőségű - olykor, a legális termékek közé csempészve egyenesen Laoszból vagy Burmából származó - ópiátot lehet megkapni, de füvet is, a nemesített indiai kender (marihuána) más utakon jut el fogyasztóihoz. Fűből Magyarország ugyanis önellátó. A lefoglalások tanúsága szerint nem szabadföldi drogtermesztésről van szó, hanem többnyire 1 millió forint körüli összegből nagy teljesítményű lámpákkal, csepegtetőberendezésekkel és speciális táptalajjal felszerelt beltéri növénynevelésről. A "háztáji" ültetvényeken megtermesztett 2-3 kilónyi matéria a szűkebb baráti, ismerősi kör ellátását biztosíthatja, de juthat belőle a felvásárlóknak is, akik - akár a nagybani zöldségpiacon - a kistermelők áruját osztják tovább. Ez Varga százados szerint jellemzően magyar biznisz, habár a déli határszélen az 1990-es évek jugoszláv polgárháborúi óta szerb bűnözői csoportok is részesei az üzletnek.

"A lefoglalási adatokból kiderül, hogy ma Magyarországon az ecstasy és az amfetamin fut a leginkább, a dílereknél ezeken kívül még marihuánát és jellemzően Nyugat-Európából származó kokaint szoktunk találni. Az utóbbit viszont, az ára miatt, csak kevesen használják" - véli Gratzer Gábor őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának munkatársa. Szerinte a heroint használók száma az 1990-es évek óta nagyjából stagnál. A pár ezresre tehető populációból az idén eddig 16-an haltak meg - szemben a tavalyi kilenccel. A múlt hetiek - Gratzer szerint - csak nagyobb nyilvánosságot kaptak a szokottnál. Általános rendőri vélekedés szerint aki ehhez az anyaghoz nyúl, annak számolnia kell azzal, hogy pár éven belül meghal: elég, ha alkoholt is iszik a lövés előtt vagy után, mint az egyik mostani esetben is történt.

A feketepiacról beszerzett, ellenőrizhetetlen származású és minőségű ópiátok esetében minden egyes fogyasztás életveszélyes, még akkor is, ha a hazai - igaz, csupán az intravénás használatból fakadó fertőzések elejét vevő - tűcsereprogram sikeresnek mondható. A hat éve államilag is támogatott prevenciós megoldásnak köszönhető, hogy a szakemberek megfigyelhették, miképp is alakult a heroinisták szociológiai összetétele. Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője szerint míg az ezredforduló előtt egy jól elkülöníthető ópiátos szubkultúra sajátja volt a fecskendőhasználat, ma a topmenedzsertől a lepukkant narkósig terjed a skála.

© sxc.hu

"Húsz évvel ezelőtt a mentő négyszer is fordult egy éjszaka: a fiúk éjfélig berúgtak, összevesztek a lányokon, és elő a bicska. Az utóbbi években inkább bepiruláznak, és vigyorogva menetelnek békében hajnalig" - summázta a drogkorszak általa leszűrt lényegét a HVG-nek egy fővárosközeli diszkó vezetője. Rendőrségi becslések és az ezekkel egybecsengő anonim közvélemény-kutatások szerint ma Magyarországon a 30 év alatti népesség 80-90 százaléka találkozott már valamelyik illegális droggal - mindenekelőtt a fű (esetleg marihuána) néven emlegetett nemesített indiai kenderrel, illetve a leginkább tabletta formájában előforduló szintetikus (az MDMA nevű vegyületen alapuló) ecstasyval. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi ember fogyasztott is valamelyik tiltott szerből. Többet mond, hogy "egy hétvége alatt az országban 200-300 ezer fogyasztási alkalom fordul elő" - osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Varga százados. A nyomozó egy fogyasztási alkalom alatt az elfüstölt marihuánás cigarettát, a lenyelt ecstasytablettát, az orron keresztül felszippantott (speed néven futó) amfetamin-, illetve kokainport érti, valamint az intravénásan adagolt (vagyis injekciós tűvel és fecskendővel a vénába juttatott) heroint.

A megdöbbentő statisztikákkal "Európa alsó középmezőnyéhez tartozunk" - mondja Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet drogpolitikai programvezetője. Szerinte - a jelenleg hatályos magyar drogtörvény és az azt betartatni hivatott bűnüldözők értelmezésével, és a legális matériákkal ellentétben - a drogok piaca keresleti, és nem kínálati alapon szerveződik. Vagyis - így Sárosi - a heroinfogyasztón nem segít, ha egy, az idén tavaszi 45 kilogrammos lefoglaláshoz hasonló nagyobb akciónak köszönhetően átmenetileg eltűnik a piacról a szer. "Aki addig heroint használt intravénásan, az az egészen más hatású speedet lövi be majd helyette" - mondja a TASZ szakértője. Esetleg kokaint vagy mondjuk barackpálinkát - ahogy azt a drogambulanciai szakértő, Szemelyácz János dunaújvárosi ópiátfüggőknél már tapasztalta. A civilek egyébként a Svájcban és Hollandiában már bevált modellt javasolják, amelynek révén az elmúlt tíz évben mindkét országban 80 százalékkal csökkent a szerrel újonnan próbálkozók száma, és az összlétszámuk sem növekedett. Ennek lényege, hogy orvosi kontrollal úgynevezett belövőszobák állnak rendelkezésre, ahol a szakemberek az erre hajlandókat átszoktathatják a gyógyszerekre, majd ki is gyógyíthatják őket. És ha már semmi nem segít: a megrögzött - a tapasztalatok alapján egyébként csekély számú - kemény mag steril körülmények között, ellenőrzött minőségű, urambocsá vényre felírt heroint fogyaszthat.

CSIKÁSZ BRIGITTA - VAJNA TAMÁS