Az erőszakos viselkedés okait és hátterét a diákok és a tanárok egyidejű megkérdezésével fogják elemezni - mondta Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman, aki szerint a vizsgálat eltér a korábbiaktól, melyek javarészt csak az erőszakot elkövető vagy elszenvedő tanulók által elmondottakon alapultak. Aáry-Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, nem bűnbakot keresnek, hiszen az iskolai erőszak problémaköre túlmutat az iskolán, nem lehet és nem szabad a tanárokat felelőssé tenni.

A pedagógusok eszköztelenek az erőszak kezelésében - mondta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve: ombudsmani típusú intézményként a panaszok nyomán született javaslataikkal önmagában az egyént, az állampolgárt nem tudják segíteni. Az oktatási jogok biztosa úgy véli, a politikai elit által választott eszközök, például a Btk.- módosítás csak a könnyebb utat jelentik, de valódi megoldást nem nyújtanak. Véleménye szerint a büntetés „ultima ratio”, az utolsó utáni megoldás, ami akkor kaphat szerepet, ha más megoldás tényleg nincs.

Az erőszakos viselkedés kezelése összetett feladat, de a pedagógus nem lehet egy személyben rendőr, bíró, pszichológus, családsegítő - mondta a biztos, aki szerint a legfontosabb a különböző szakemberek munkájának összehangolása. A tanár feladata az, hogy tanítson, neveljen, figyeljen oda a gyerekre, és vegye észre, ha a magatartása deviáns. A probléma felismerését követően az erőszakos viselkedés kezelésére hivatott szakembergárda összehangolt munkája hozhat érdemi megoldást.

Aáry-Tamás minderről A biztonságos iskoláért program keretében rendezett csütörtöki konferencián beszélt, ahol minden előadó egyetértett abban, hogy az erőszakos cselekedeteket kiváltó okok nem az iskola falain belül keresendők. A program egy pályázat keretében arra kérte az általános és középiskolákat, hogy számoljanak be azokról a náluk honos jó gyakorlatokról, amik latba vethetők az erőszakos viselkedés ellen. A felhívásra érkezett 111 pályázatban megfogalmazott jó példákat a szervező Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igyekszik valamennyi intézménnyel megismertetni.

Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára szerint az iskolai erőszak semmilyen formájának nincs helye az intézményekben. Úgy véli, az intézmények a konfliktusokat gyakran elhallgatják, igyekeznek eltussolni, tartva attól, hogy jó hírnevükön csorba esik. Ennek következménye az, hogy az iskolák nem tudnak szembenézni a kiváltó okokkal. Szüdi szerint fontos, hogy a diákok érdekeltté váljanak a tanórákon való aktív részvételben. Az agresszió egyik kiváltó oka az unalom. A kirekesztettség érzése is vezethet erőszakhoz, a tanulócsoportok megkülönböztetése mindennapos jelenség – mondja a szakállamtitkár.

Az Alkotmánybíróság előtt fekszik egy népszavazási kezdeményezés, amely arról szól: egyetért-e a választópolgár azzal, hogy tanköteles gyermeket is ki lehessen tiltani az iskolából. Szüdi reményének adott hangot, hogy a kezdeményezés nem jut el a voksolásig, mert úgy látja, nem biztos, hogy a nemek száma képviselne nagyobb arányt.