Az életkörülményekkel való elégedettség azonban nem pontosan "méretarányosan" boldogít. Az uniós átlag boldogságindexe 7,5, a magyar emberé pedig 7, ami mögött - a már említett macedónok és bolgárok mellett - a lettek, a (nem EU-tag, de a felmérésbe bevont) törökök, sőt, a portugálok boldogságindexe is elmarad. Ez utóbbi azért meglepő, mert a latin népeket "szegényen is boldognak" tartja a sztereotíp közgondolkodás. A magyarok a maguk 7 pontos boldogságával a (ma még szintén EU-n kívüli) horvátokkal, továbbá a románokkal és az olaszokkal vannak "holtversenyben".

Mindez a dublini székhelyű EU-intézmény, az Eurofound által szerdán Brüsszelben közzétett felmérésből derül ki, ami az európai életminőségről készült, a lakosság kikérdezése alapján. A két statisztikai adatsor összevetéséből kitűnik, hogy az életszínvonallal való elégedettség és a boldogság indexe között a magyarok esetében van toronymagasan a legnagyobb különbség, az utóbbi javára.

A leggazdagabb országok esetében a két mutató csaknem egybeesik, és van, ahol az életkörülményekkel való elégedettség indexe magasabb, mint a boldogságindex. E csoportba tartoznak a luxemburgiak, a hollandok, a finnek és a svédek, továbbá a felmérésben szintén vizsgált, bár nem EU-tag norvégok. De legfőképpen ide tartoznak a dánok, akik a legmagasabb, 8,5-es osztályzatot adják az életviszonyaikkal való elégedettséget firtató kérdésre. Ehhez képest "csak" 8,3 tizedes a boldogságindexük.

És kiben bíznak az európaiak, pontosabban mennyire bíznak a politikai intézményekben, illetve mennyire bíznak "az emberekben"? A legtöbb országban az emberekbe vetett bizalom magasabb fokú, mint a politikai intézményekbe vetett bizalom. Kivétel Ciprus, Törökország, Görögország, Málta és - Ausztria. A politikai intézményekbe vetett bizalom a legnagyobb mértékben a horvátok, a magyarok, a lengyelek, valamint a románok esetében marad el az emberekbe vetett bizalomtól.