Hogyan robbantják fel a bankautomatákat?
Sokan humánusabb pénzszerzési módszernek tartják a fegyveres rablásnál a bankjegykiadó automaták kifosztását, hiszen a tettesek nem fenyegetnek emberi életeket. A két éve egyre inkább terjedő ATM-fosztogatás azonban nem annyira a bűnözői humánumnak, sokkal inkább a szigorodó bankbiztonságnak, s annak köszönhető, hogy ezért a bűncselekményért kisebb büntetés jár, mint a bankrablásért.
Nagy csörömpölésre ébredt tavaly december 7-én hajnalban egy győri lakos. Kiderült, az otthona közelében lévő szupermarket fotocellás ajtajának darabokra hullása ébresztette fel álmából. A tettesek lebukását csak ez a rossz alvó férfi veszélyeztette, a biztonsági kamera ugyanis nem működött az áruháznál, így a tolvajok nyomtalanul „emelték el” a mintegy 400 kilogrammos ATM automatát. A lopással több tízmillió forintos kárt okoztak, amelyből egyedül a pénzkiadó berendezés hárommilliós tételt jelent.
A győri automatát – egy másikkal együtt – néhány nappal később egy Oroszlány közelében lévő horgásztóban találták meg. Valószínű, hogy hasonló sorsra jutottak más ATM-k is, hiszen így a legkönnyebb megszabadulni a kibelezett gépektől. Tavaly mintegy fél tucat pénzkiadó esett a rablók áldozatául, míg az idén 22. Igaz, ebből csak 9 ATM-lopás járt sikerrel, vagyis ennyi esetben jutottak hozzá a tettesek a benne lévő pénzhez.
Solymár 2008. szeptember 13. (HavariaPress) |
A robbantás sem garancia azonban arra, hogy a tettesek hozzájutnak a pénzhez, hiszen Vácott a detonáció ellenére sem sérült meg a trezor annyira, hogy az elkövetők ki tudták volna belőle szedni a pénzt. Hazánkban egyébként a váci volt az első olyan eset, hogy robbantásos módszerrel próbáltak kifosztani egy pénzkiadó automatát. Korábban csak arra volt példa, hogy fúrással, lángvágóval, majd plazmavágóval vagy nagy erejű – négy kerék meghajtásos – gépkocsival a falból kiszakítva próbáljanak meg ellopni ATM-eket. (A módszerekről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.) Úgy tudjuk, hogy ez utóbbiakban is az NNI nyomoz, vizsgálva azt is, hogy van-e valamilyen kapcsolat a különböző módszerekkel elkövetett ATM-támadások között.
Kitépés, robbantás |
Az ATM-tolvajok általában olyan berendezéseket választanak, amelyek önmagukban állnak – úgynevezett szigetgépek –, mert ezeknek a lábazata nincs megerősítve. Ilyenek például az áruházak vagy a pénzintézetek előterében elhelyezett automaták. Ezeket a tettesek drótkötéllel átkötik, majd rögzítik a gép-járműhöz és azzal elindulva kirántják. A szigetgépeket egyébként a bűnözők előszere-tettel robbantják, mert az nem túl veszélyes, a robbantások végre-hajtásához használt gázfajták pedig a kereskedelmi forgalomban köny-nyen beszerezhetőek. A hegesz-téshez is használt gázt vékony csövön át vezetik a bankjegykiadó automata nyílásához, és feltöltik a berendezést a gázzal. Ezután benzincsíkot vagy gyújtó-zsinórt húznak az ATM-től a figye-lőállásig, s meggyújtják azt. Amennyiben a gáz megfelelő meny-nyiségű, úgy az automata megadja magát, s a benne lévő pénz nagy része sem rongálódik meg. |
Ami meg is történt, és jelenleg idehaza négy-öt banda foglalkozik kimondottan bankjegykiadó automaták fosztogatásával, sőt egy magyar bűnözői csoport nemrég Romániában bukott meg. A bandatagok egyike a rendőrség információi szerint egy, az alvilágban „Boxi” gúnynévre hallgató férfi, aki még a nyolcvanas években kezdte az ipart betörésekkel és lopásokkal.
A pénzjegykiadó-autómaták ellopása azért vált a bűnözők kedvelt módszerévé, mert azok végrehajtása nem bonyolult és lebukás esetén jóval kisebb büntetésre számíthatnak a tettesek, mintha fegyveres rablást, vagyis személy elleni erőszakot követnének el.
A rablás alapesetben 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg ha ez fegyveresen történik vagy 2 millió forint feletti értékre követik el, akkor már 5-től 10 évig terjedhet a büntetés. „A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tétele az eltulajdonított érték nagyságától függ, 200 ezer forint alatt 3 évig, 200 ezer forinttól 2 millióig 1-től 5 évig, 2 millió forint felett 2-től 8 évig és 50 millió forint felett 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény az elkövetőt” – magyarázta a hvg.hu-nak Magyar György ügyvéd. Arra a kérdésünkre, hogy a Viszkis védőjeként a bankrablásnál mennyivel tartja humánusabbnak az ATM-lopásokat, Magyar megjegyezte: a „humánus szó használata – lévén, hogy bűncselekmények elkövetéséről van szó – nem használandó.”
Addig is, amíg a hatóság nyomoz, a pénzintézetek illetékesei védekezési lehetőségeken törik a fejüket. A kitépés megakadályozására a mostaniaknál nagyobb szakítószilárdságú csavarokkal rögzítenék a berendezéseket, a robbantások ellen pedig lyukakkal, ellengázzal vagy gázjelzővel védekeznének. Felmerült a festékpatron alkalmazása is, amely az erőszakos mozgatás hatására beindulva megfesti a bankókat, így használhatatlanná teszi azokat. A bankjegykiadó automaták biztonságának megerősítése több százmillió forintba kerülne, és kérdés, hogy a pénzintézetek hajlandóak-e ennyit áldozni a berendezések ellopásának megakadályozására.
Megtalálták a bankomat-robbantók motorját |
Megtalálták a rendőrök azt a motort, amelyet a Békésszentandráson történt bankautomata-robbantás tettesei használtak, a megyei főkapitányság most ez alapján keresi a bűncselekmény tetteseit - értesült a HavariaPress. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a zöld-metál, illetve fekete színű motorkerékpár tulajdonosáról vagy használóiról, mihamarabb értesítse a nyomozó hatóságokat. Az ügy eredményes nyomravezetõje számára a főkapitányság 300 ezer forint díjat is felajánlott. |