A hétfőn megszavazott jogszabály kimondja: a költségvetés kiadási főösszegének 2009-re tervezett értéke nem lehet több, mint idén, illetve 2010-ben és 2011-ben a kiadási főösszeg legfeljebb a GDP-növekedés várható mértékének felével emelkedhet. A törvény létrehozza a háromtagú Költségvetési Tanácsot, ugyanakkor nem jön létre a Költségvetési Hivatal, a tanács munkáját pedig csupán egy titkárság segíti. Utóbbi szervezeti és működési szabályait a tanács állapítja meg.

A tanács tagjait az Országgyűlés választja 9 évre, egy-egy tagját a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli. A Költségvetési Tanácsot a köztársasági elnök által jelölt személy vezeti. A Költségvetési Tanács feladata: makrogazdasági előrejelzések készítése, a költségvetési kapcsolatos ajánlások készítése, a költségvetési törvényjavaslatról, illetve minden, a költségvetést érintő törvényjavaslatról becslés készítése.

A törvény leszögezi: a költségvetési törvényben úgy kell meghatározni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt, hogy nem lehet elsődleges hiány, és az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható mértékét.

Ha az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul az egyenlegcélnál, akkor a különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként (SARA) kell nyilvántartani. A kormány köteles - legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési benyújtásáig - a SARA összegének megfelelő mértékű adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni.