A balesetben a gépen tartózkodó két pilóta, a repülőt vezető főhadnagy és a kabinfigyelőként ott levő alezredes életét vesztette. A repülési szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a főhadnagynak a repülési tervtáblában június 20-ra útvonal-repülési feladatot határoztak meg az Albatros-szal - mondta az ügyész. Ludmán Zsolt hozzátette: a konkrét repülési tervet már a pilótának kellett kidolgoznia, s ekkor követte el az első szabályszegést, ugyanis légifelderítést is betervezett Mátészalka és Fehérgyarmat térségébe, amire sem vezényelve, sem kiképezve nem volt. Ilyen feladatot egyébként csak két repülővel, párban lehet végrehajtani - mutatott rá a katonai ügyész.

Ludmán Zsolt azt is elmondta, hogy nem véletlen a térségmegjelölés: előtte való napon ugyanis felhívta ismerősét, hogy ott fog repülni és nézze meg, a repülés napján pedig több hozzátartozóját és ismerősét is felhívta hasonló céllal, mondván, hogy délelőtt 11 órakor Fehérgyarmat felett fog repülni. Már a gépről, Tokaj térségéből sms-t is küldött, hogy hamarosan érkezik. A vizsgálat szerint - tette hozzá Ludmán Zsolt - további szabálytalanságot követett el a pilóta, amikor nem elégedett meg a már szabálytalan, 200 méter magasságban végrehajtott felderítő repüléssel, hanem 30-50 méterre leereszkedve 4 perc 40 másodpercen keresztül műrepülő elemeket mutatott be, amivel számos, a légtérhasználattal kapcsolatos rendeletet is megsértett.

A műrepülő-bemutató után úgynevezett bal harcfordulót hajtott végre, amelynek során repüléstechnikai hibát vétett: alacsony magasságból, kis sebességgel kezdte meg a manővert, ami végül a tragikus kimenetelű, két halálos áldozatot követelő balesethez vezetett. A vizsgálat szerint a repülőt vezető főhadnagy volt a felelős a balesetért, a kabinfigyelőként, gyakorlatilag utasként ott levő alezredest nem terheli felelősség az ügyben. Miután a balesetet okozó pilóta életét vesztette, a katonai ügyészség lezárta a nyomozást - közölte Ludmán Zsolt, a Debreceni Katonai Ügyészség vezető helyettes ügyésze.