Göndör István (MSZP) elmondta: a kormánynak nem kell bocsánatot kérnie az ellenzéktől az elmúlt évek gazdaságpolitikája miatt, hiszen az állam által felvett kölcsönök elsősorban az emelkedő bérekben és nyugdíjakban találhatók, a kabinet pedig joggal bízhatott abban a pénzügyi válság előtt, hogy az infrastruktúra fejlesztésével elérhető a kívánt gazdasági növekedés.

Szerinte a jelenleginél kedvezőbb költségvetési törvényjavaslatról lehetne tárgyalni, amennyiben a Fidesz kormányzása alatt nem fordították volna vissza a nagy ellátórendszerek reformját, és egyebek mellett nem korlátozták volna a magánnyugdíj-pénztári befizetések összegét.

Az MSZP frakcióvezető helyettese a "kényszer költségvetésének" nevezte a T. Ház által tárgyalt törvényjavaslatot. Göndör reméli, hogy a képviselői módosító indítványok után egy "negyedik" büdzsét fog elfogadni a parlament. A szocialista képviselő egyetért az euró minél hamarabbi magyarországi bevezetésével, de megjegyezte: az Európai Unió nem fog kivételt tenni Magyarországgal.

Göndör elutasította a Fidesz vádját, miszerint az elmúlt években nem történt semmi a foglalkoztatás területén. A politikus szerint a kormány mindent megtesz a munkahelyek számának növelésére, amit jól mutat, hogy 2002 óta nőtt a munkavállalók száma. Az ellenzéki politikusok felé fordulva közölte: az elmúlt napokban bezáró magyarországi üzemek nem a kedvezőtlen belföldi gazdasági helyzet, hanem a nemzetközi cégek termelés szűkítésének következményei.

Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta: az oktatás minőségével idáig is komoly gondok voltak, ezért elfogadhatatlannak tartja az állami normatív támogatás jelentős csökkentését. Úgy véli, a tanárok fizetéseinek reálértéke jövőre a 2002-es, 50 százalékos pedagógus béremelés előtti szintre csúszik vissza, így az elmúlt 6-7 év oktatáspolitikája "elvesztegetett idő".

Az ellenzéki képviselő szerint a jövő évi költségvetés elfogadhatatlanul kevés forrást biztosít az óvodák és kollégiumok számára is. Megfontolandónak tartja az SZDSZ azon javaslatát, amelyik az egyetemek és főiskolák ingatlanjait az intézmények kezébe adná, hiszen a "pangó költségvetési támogatás" és a felsőoktatási intézmények eladósodottsága következtében könnyen eltűnhet ez a vagyon.

Pokorni egyetért a kormánnyal abban, hogy a jelenlegi "államcsőd közeli helyzetben" rugalmas költségvetési tervre van szükség, a mintegy 300 milliárd forintra emelt államháztartási tartalékot a Fidesz azonban csak a kormányzati felhasználás szigorú törvényhozási szabályozásával tudja elfogadni. Szólt arról, hogy a keddi parlamenti vita arról győzte meg a Fideszt, hogy lesz negyedik költségvetési javaslat is, hiszen a 2009-es büdzsé jelenlegi változatát a parlamenti többség elutasítja. Megjegyezte: szükséges az önkormányzati reform, amelyet azonban nem a kistelepülésekkel, hanem a fővárossal kellene kezdeni, ahol elsősorban a nagyobb kerületek kialakítása lenne indokolt.

Arató Gergely (MSZP) válaszában elutasította Pokorni Zoltán oktatásügyi kritikáját. A kormánypárti politikus szerint a kormány szakmai konszenzuson alapuló változtatásokat hajtott végre az Új Tudás Programon. Kiemelte továbbá az osztályfőnöki-pótlék közel kétszeresére emelkedését, valamint a folytatódó iskola- és óvoda-felújításokat. Az MSZP nem engedi a mindenkori kormánnyal szemben kiszolgáltatni Budapestet, ahogy azt a Fidesz már többször is megpróbálta.

Béki Gabriella (SZDSZ) megszólalásában elutasította Pokorni Zoltán fővárosi önkormányzatok megszüntetésére tett javaslatát, ugyanakkor egyetértett azzal a megállapításával, miszerint túlzott a főváros 23 kerületre való felosztása. Megjegyezte: az SZDSZ-nek számos javaslata van Budapest működésének ésszerűsítésére.