Hova lettek a szociális bérlakások?
Külföldi tapasztalatok, magyar valóság és szükséges, lehetséges lépések – többek között erről beszéltek lakás-és otthonteremtési szakértők a lakhatás világnapján a Szociális Lakhatási Konferencián.
A találkozó fő témája a közép- és kelet-európai szociális bérlakás-rendszer volt. „Azt várjuk a konferenciától, hogy a térségben megtalálható szociális bérlakás programokkal kapcsolatos elméleti megállapítások és gyakorlati tapasztalatok alapján jobban megértsük, milyen esélyek vannak arra, hogy a térség országai sikeres szociális lakáspolitikát folytassanak”- ezt Hegedüs József, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója mondta. Az is elhangzott: a lakásszektorban visszaszorult az állami szerepvállalás, kisebb összegű a lakhatási támogatásra fordítható pénz, a bérlakások nagy részét privatizálták, az állami lakásépítési programok pedig megszűntek. Emellett azt is hangsúlyozták a résztvevők, hogy a lakhatási programok reneszánszukat élik, a cél pedig ezek használható és kevésbé hatékony elemeinek feltérképezése.
Magyarországon a rendszerváltás óta az összes lakások számához viszonyítva, 24 százalékról 3 százalékra csökkent a szociális bérlakások aránya. A Városkutatás Kft. szakértőinek becslése szerint hazánkban 8-10 százalék lenne kívánatos. Ennek ellenére évente egy-kétezer szociális bérlakás épül csupán. A szomszédok közül Szlovákia, Szlovénia hasonló cipőben jár, míg Lengyelországban ez a szám 17 százalék, Csehországban pedig 20. Hollandiában 34 százalék a szociális bérlakások aránya. „A probléma orvosolása érdekében fel kell térképezni a kormányzati szakpolitikákat, emellett pedig különösen fontos az állam és magántőke együttműködése”- hangsúlyozta Hegedüs József.
A konferencia egyik vendége a Holcim is, amelynél az elmúlt 4 évben összesen 400 millió forintra pályázhattak azok az önkormányzatok, amelyeknek van/volt olyan épületük – például egy használaton kívüli laktanya -, amely átalakítható bérlakássá. A cég a költségek 50 százalékát állja, elő- illetve közbeni finanszírozással. „Az önkormányzatoknak 5 éven keresztül van beszámolási kötelezettségük azzal kapcsolatban, hogy az célnak megfelelően hasznosul-e”- mondta a hvg.hu-nak Márta Irén, a Holcim kommunikációs igazgatója, hozzátéve, céljuk az, hogy ezek a lakások inkább átmeneti otthonul szolgáljanak, amíg a rászorulók saját otthonba költözhetnek. 2007-ben 36, míg 2008-ban 34 önkormányzat pályázott náluk.
A konferencia szervezőjeként jelenlévő Habitat for Humanity is 1996 óta van Magyarországon, az ő otthonteremtési programjuk lényege, hogy a rászoruló családokat és önkénteseket bevonva építik fel a házakat, amelyeket kedvezményes hitellel, önköltségi áron vehetnek meg az alapítványtól. Eddig – tájékoztatásuk szerint – 200 család jutott így lakáshoz. A szervezet is szeretne önkormányzatokat bevonni lakásépítései projektjébe, bár ők vissza nem térítendő kölcsönt nem, inkább „olcsó munkát” és kedvezményes részletfizetési lehetőségeket kínálnak. Sümeghy György a hvg.hu kérdésére elmondta: tolongás ugyan nincs az önkormányzatok részéről, de érdeklődők vannak, eddig 10 önkormányzattal vannak kapcsolatban.
Magyarországon az állami lakásépítési projekt 2004-ben leállt, a lakbér-támogatási rendszer is gyenge, s bár a Magyar Fejlesztési Banknak vannak ilyen típusú hitelei, de a feltételek még nem pontosan tisztázottak. Patthelyzet van – sommázta a jelenlegi helyzetet Hegedüs József. A szakember a konferencián elhangzó eladásában javaslatokat is megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mi lenne kívánatos ezen a területen: reális, hosszú távú elképzelések, a költségek felmérése, az intézmények pénzügyi érdekeltégének megteremtése, és egy olyan kör meghatározása, ahol a lakhatás kiegészül szociális munkával is, a tágabb szociális bérlakásra szorulók körén belül. A magyar bérlakás piac szereplői lehetnek: az önkormányzatok, non-profit szervezetek (amelyek egyelőre nincsenek), ingatlannal rendelkező magánszemélyek és cégek, bankok, építőipari vállalatok, nemzetközi szervezetek.