2008. szeptember. 26. 11:36 MTI Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 26. 11:52 Itthon

Munkahelyi besúgás: nemcsak erkölcstelen, de illegális is

Nem csupán a magánszférában, hanem a munkahelyén is megilleti az egyént a személyes adatok és a magánszféra védelméhez való jog - állapította meg az ombudsman. Szabó Máté egy ügynökség "besúgói szolgáltatást" ajánló hirdetésére reagált.

"Beépülünk cégébe!" Ezzel ajánlotta magát egy ügynökség, amely azt ígérte, hogy a szolgáltatás révén megbízója végre 100 százalékig biztos lehet benne, mi történik a vállalatánál. Az ügynökség munkatársai feltűnésmentes beosztást kapnának, bizalmi, baráti viszonyt alakítanának ki mindenkivel. Közben pedig feltérképeznék a belső problémákat, visszaéléseket és rendszeresen jelentést tennének a dolgozók munkamoráljáról, a "fekete bárányokról".

Szabó Máté a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat "telepítene" a megbízó munkatársai közé, és így látná el a vezetőket információkkal. Szerinte a munkáltató nem vizsgálhatja át tetszése szerint a dolgozó öltözőszekrényét, e-mail postafiókját, számítógépét, ruházatát, és nem gyűjthet róla titkos formában adatokat.

Az ombudsman szerint a hirdetés a rendszerváltást megelőző diktatórikus állapotokat idézi, amikor a hatalom az alatta lévőkről mindent tudni akart, és erre besúgói hálózatot hozott létre. A rendszerváltás ezzel szemben is határozott fellépést jelentett, amikor az egyén védelmében alkotmányos rangra emelte az információs jogok, a személyes adatok védelmét. Az Alkotmányban biztosított jogok az egyént nem csupán az állammal szemben védik, hanem az adatvédelmi törvény értelmében más egyénnel szemben és a munkahelyén is. Szabó Máté úgy véli, a beadványban ismertetett ajánlat ezzel az alkotmányos szemlélettel ellentétes magatartást képvisel.

Az ajánlatban szereplő "besúgói szolgáltatás" szigorúan csak az adatvédelmi törvény szempontjából is jogellenes, hiszen a felajánlott szolgáltatás adatkezelésnek minősül, és ehhez elengedhetetlen az érintett önkéntesen és határozottan kinyilvánított egyetértése, amely megfelelő tájékoztatáson alapul.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.