2008. szeptember. 09. 13:29 MTI Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 09. 13:30 Itthon

Egyhetes katasztrófavédelmi gyakorlatot tartanak

Az Európai Unió legnagyobb nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatát tartják szeptemberben Magyarországon a román határ közelében. Az egyhetes, valamennyi veszélyhelyzetet imitáló gyakorlaton a magyar katasztrófavédők mellett nyolc ország tűzoltói, speciális szakemberei vesznek részt.

A HUROMEX 2008 gyakorlatra az Európai Unió pályázatán 500 ezer euró támogatást nyert Magyarország és Románia. Ehhez a két ország saját forrásból további 118 ezer eurót biztosít. A határon is átnyúló rendezvény legfontosabb célja, hogy azokat az eljárásokat gyakorolják, amelyekre éles helyzetben szükség lehet - mondta Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden, a gyakorlat részleteit ismertető sajtótájékoztatóján.

Az altábornagy tájékoztatása szerint szeptember 22-e és 26-a között, több helyszínen, Szolnok, Békéscsaba, Gyula és Arad területén, illetve a Tisza folyó és a Kettős-Körös Gyula-Szanazug térségében zajló gyakorlat arra az elméleti veszélyhelyzetre épül, hogy szeptember első felében jelentős árvizek veszélyeztetik Nyugat- és Kelet-Romániát, valamint Észak-Kelet-Magyarországot, vagyis a Tisza vízgyűjtő területét képező, magashegyekkel körbevett Kárpát-medencét.

A heves esőzések következtében a folyó vízszintje rohamosan megemelkedik, ezért Románia és Magyarország helyi veszélyhelyzet-kezelő hatóságai felkészülnek a védekezésre, amelynek során aktualizálják a gazdaság és a lakosság mozgósítására, valamint az elhelyezésre és ellátásra vonatkozó, már korábban kidolgozott és ma is érvényben lévő terveket.

A veszélyhelyzet miatt újabb erőket vonnak be, a kitelepített lakosság számára ideiglenes elhelyezést és ellátást nyújtó táborokat létesítenek.

A gyakorlat feltételezése szerint az árvizek mellett az ország nyugati felében földrengés fog bekövetkezni, aminek következtében egy vegyi üzemben robbanás lesz, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tömeges vasúti és közúti balesetekkel is meg kell birkózni.

Mivel a bonyolult veszélyhelyzetek együttes kezelése meghaladja a két ország lehetőségeit, ezért segítséget kérnek az Európai Unió többi tagállamától az árvízi védekezéshez, valamint biztonsági feladatok ellátásához. Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia 20-20 szakemberből álló segítségnyújtó csapatai érkeznek gépjárművekkel, technikai eszközökkel a helyszínre és részt vesznek a mentési munkálatokban - zárta a feltételezett veszélyhelyzetet modellező forgatókönyv ismertetését Tatár Attila.

Mint közölte: magyar és a nemzetközi beavatkozó csapatok összlétszáma a gyakorlaton, a 30 EU-megfigyelővel együtt, megközelíti a 600-at, amelyben tűzoltók, polgári védelmi és vízügyi szakemberek, továbbá rendőrök, katonák, önkéntes civil csoportok tagjai is részt vesznek. Ezen felül a kitelepítésekre és szituációs szerepjátékosokra jelentkezett önkéntesekkel és a végrehajtó állománnyal együtt a gyakorlaton mintegy ezren vesznek részt.

A gyakorlat fő célkitűzése, hogy szimulálja és tesztelje az irányítás, a végrehajtás és a kommunikáció működését egy nemzetközi kiterjedésű veszélyhelyzetben, ahol egy időben, de több helyszínen, egymástól eltérő megoldást kell választani a kockázat csökkentésére, a mentésre, a tájékoztatásra, illetve a lakosság ellátására, elhelyezésére. A kommunikáció angol nyelven, az Egységes Digitális Rendszer (EDR) rádióin keresztül zajlik majd.

Az egyhetes gyakorlat annyira valósághű lesz, hogy a katasztrófavédők a teljes irányító törzzsel az ideiglenes táborokban töltik a teljes gyakorlati időt, és a mentéshez szükséges valamennyi technikai eszközt kivezénylik a helyszínre.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.