Bizonytalan, ki rendezi az idei tűzijátékot
Nem indult idén az augusztus 20-i tűzijáték megrendezéséért az Absolut Pyro Kft. (AP), a Crescom Kft. ajánlatát pedig elutasították, így a legnagyobb piaci szereplők maradnak távol a látványosságtól. Szakmabeliek szerint ezzel a Crescom pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülhet, mivel az Absolut Pyrónak ők a beszállítói.
© MTI |
Mindez azért különös, mert pirotechnikus forrásaink egyöntetűen vallják, hogy az idei állami tűzijáték-pályázatot - akárcsak a korábbiakat - szinte a Crescom-AP párosra szabták. Ebben ugyanis 70 millió forintos referenciát kértek, amelyet csak olyan cég tud felmutatni, amely már legalább két alkalommal rendezett augusztus 20-i tűzijátékot. Emellett pedig a pályázónak rendelkeznie kell az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) papírjával, amely a tárolás "szabályszerűségét" igazolja. Ilyen raktárengedélyt a pirotechnikai cégek jelentős része nem tud felmutatni, mivel az csak azoknak a vállalkozásoknak előírás, amelyek TNT tárolásával is foglalkoznak - imárpedig a Crescom TNT-t is tárol.
Az elutasítás a lehető legrosszabbkor jön a Crescomnak: a hazai tűzijátékpiacon egyeduralkodónak számító cég forrásaink szerint komoly pénzügyi gondokkal küzd. A szakmabeliek szerint a cég jelentős adósságot halmozott fel, és ha végkép meghiúsítják részvételét az augusztus 20-i tűzijátékban, nehéz lesz törklesztenie esedékes tartozásait. A tulajdoni lapok szerint a Crescom 2005-ben mintegy 110 millió forint hitelt vett fel egy banktól, 2007-ben pedig egy másik pénzintézettől jutott újabb hitelekhez. A kft. a többszáz milliós hitelállomány dacára papíron még mindig nyereséges.
A cég belső ügyeit ismerő informátorunk szerint "a Crescom egyik hitelből finanszírozza a másikat, és amennyiben ezeket visszavonnák, gondban lenne". Pirotechnikusok szerint súlyosbítja a problémákat, hogy a Crescom nehezen tudja értékesíteni hatalmas árukészletét. Az utóbbi években a magyar pirotechnikai piac alaposan összezsugorodott. (Míg Lengyelországban az egy lakosra eső tűzijáték-forgalmazás 17-19 ezer forint, addig nálunk ez 3 ezer forintra esett vissza). Ugyanakkor a Crescom pénzügyi igazgatója, Kövesdi Csaba cáfolta, hogy a cégnek pénzügyi gondjai lennének, szerinte a problémákat a konkurencia fújja fel.
Jó kapcsolatok |
A Crescom és az AP minden malőr, baleset, sőt, tragédia ellenére éveken át újabb és újabb állami megrendelésben részesültek. E tényt több pirotechnikai szakember annak tulajdonította, hogy a Crescom tulajdonosa, Gecse István bensőséges viszonyt tudott kialakítani befolyásos politikusokkal. Tény, hogy a Crescom és az Absolut Pyro kft.-kben tulajdonostárs Salgó István az államreform-bizottságot kormány-biztosként irányító (korábban miniszterelnöki kabinetfőnöki, majd pénzügyminiszteri titulussal bíró) Draskovics Tibor apósa. Gecse állítólag igyekezett jó üzleti kap-csolatot kialakítani Szekeres Imre hadügyminiszter, MSZP-elnök-helyettes köreivel is. A Crescom Kft.-ben tulajdonosként szerepelt egy ideig Burget Péter, aki ügyvezető volt az – egykor a Népszavát is kiadó – Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft. Régió Média Network nevű leányvállalatánál. Burget Péter a hvg.hu-nak elmondta: a Crescom ügyeivel ma már nem foglalkozik, mert kivált a cégből. |
Miután a Crescom nem indult az ünnepi tűzijáték megrendezéséért, 2006-ban és 2007-ben az Absolut Pyro vette át a helyét, a Crescom pedig már csak pirotechnikai anyagok importját végzi – ezt megerősítette a Crescom pénzügyi igazgatója, Kövesdi Csaba is. A két vállalkozás szoros viszonyát mutatja az is, hogy a cégnyilvántartás adatai alapján és az interneten, rájuk keresve, a Crescom és az Absolut Pyro ugyanazon a székhelyen, ugyanazzal a telefonszámmal található meg. Kövesdi Csaba nem tudta megmondani, hogy az AP indult-e az idei augusztus 20-i tűzijáték megrendezéséért. A Crescom indult, de a második fordulóba már nem hívták be.
Az is lehet, hogy a két cég távolmaradása az állami ünnep legfőbb attrakciójának számító tűzijátéktól a korábbi évek malőrjeinek és tragédiáinak is tulajdonítható. Öt évvel ezelőtt – a Crescom bemutatkozásakor – például a rakéták fellövése közben kigyulladt egy uszály és felrobbant egy pirotechnikai eszközöket szállító pótkocsis teherautó, 2006-ban pedig az Absolut Pyro által rendezett tűzijátékon kitört heves vihar miatt négy ember meghalt. Ez az év a Crescomnak sem volt szerencsés, hiszen a Balatonfűzfő-Gyártelepen levegőbe repült a cég pirotechnikai raktára, s négy munkás az életét vesztette. Mind a két üggyel kapcsolatban folynak a bírósági eljárások.
A 2006. augusztus 20-i ünnepből tragédiává vált tűzijáték miatt a Fővárosi Bíróságon kártérítési per, ennek alperesei az Absolut Pyro mellett a Miniszterelnöki Hivatal, az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az állami ünnepség szervezője, a Nexus Reklámügynökség Kft. A vizsgálatok során több szakember felvetette, hogy az időjárási előrejelzések alapján az Absolut Pyro el sem kezdhette volna a tűzijátéjkot.
A cég az orkán erejű vihar odaértével sem állította le a rakéták kilövését, holott ezt technikailag bármikor megtehette volna. Sokan éppen a látványosság miatt nem igyekeztek biztonságos helyre, inkább a helyszínen maradtak. Az Absolut Pyro vezetői egyébként tudtak a közelgő rossz időről, hiszen, mint kiderült, a cég vendégei, akik egy hajón szórakoztak, sms-ben értesítést kaptak tőlük, hogy vihar várható, készüljenek esernyővel.
A vállalkozás ügyvezető igazgatója, Losonczi Lóránt egyébként a szerencsétlenség után megindított ombudsmani vizsgálat során azt állította, hogy a tűzijátékot az ítéletidő ellenére azért kellett folytatni, mert a fellőtt termékek kisebb veszélyt jelentettek, mintha az elázott bombákat kellett volna szétszerelni és elszállítani. Mindennek ellentmond a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. pontja, amely így rendelkezik: „Erős szélben (függetlenül attól, hogy milyen a szélirány) a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működtetést, ha ez lehetséges.”
Az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás és akkori helyettese, Takács Albert által készített jelentés szerint az állami ünnepség fő attrakcióján történt szerencsétlenség első számú felelőse az akkor még Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal volt, ám az ombudsmanok úgy látták, felmerült az Absolut Pyro felelőssége is. A cég 2006-ban az egész augusztus 20-i ünnepségsorozatot szervező Nexus Kft. alvállalkozója volt, és a tűzijátékért felelt. A tragédiáért egyébként néhány alacsony beosztású katasztrófa-védelmi és meteorológiai szakembert okoltak. Minisztériumi szinten egy személyt áldoztak be: Bodor Tibort, aki a megrendelő Miniszterelnöki Hivatal (MEH) részéről aláírta a Nexus szerződését az Absolut Pyróval.
A másik ügy, a balatonfűzfői robbanás miatt akár egy év börtön is kiszabható Gecse Istvánra, a Crescom egyik, többségi üzletrésszel bíró tulajdonosára, volt ügyvezető igazgatójára (politikai kapcsolatairól lásd keretes írásunkat), már ha a bíróság jogosnak találja a Veszprémi Városi Ügyészség idén január 4-én kelt vádemelési javaslatát. Eszerint a kft. vezetője a két évvel ezelőtti baleset során gondatlanságot követett el, és emiatt vesztette életét a cég négy munkatársa. Az ügy elsőrendű vádlottja egyébként Volszky Géza, a cég műszaki vezetője.
Mint arról a hvg.hu is beszámolt, a robbanás időpontjában – 2006. június 14-én 13 óra 7 perckor – a Balatonfűzfő-Gyártelepen lévő Crescom-raktárban három férfi és egy nő leltározott, és mindannyian életüket vesztették. A nyomozás során megállapították, hogy csaknem 40 tonnányi, főleg kínai eredetű pirotechnikai eszköz semmisült meg. A vádemelés érinti a Crescom ügyvezetőjét és a cég műszaki igazgatóját, amennyiben a cég elmulasztotta az előírt munkavédelmi szabályok betartását, és nem biztosított a dolgozóinak védőruházatot és védőeszközöket. A fűzfői raktár robbanását vélhetően az okozhatta, hogy a raktárban védőruha nélkül tartózkodó munkatársak testén felhalmozódott elektrosztatikus töltés kisült, és a szikrák aktiválták a raktárban felhalmozott bombák gyújtószerkezetét.