Mint írták, a szélsőséges szervezetek ez idáig elsősorban házilag készített eszközöket, illetve fegyverként használható tárgyakat alkalmaztak és nem voltak szervezett bűnözői, illegális fegyverkereskedői kapcsolataik. Az erőszakos alkotmányellenes törekvésekkel kapcsolatban azt írták: tavaly a szélsőségesek szembesültek a társadalmi támogatottság hiányával, ami befelé fordulást eredményezett, azaz megpróbálják a saját erőiket hatékonyabbá fejleszteni. A szélsőségesek radikalizálódása tetten érhető abban is, hogy dobáláson, gyújtogatáson túl acélgolyós csúzlival lőtték a rendőröket a tüntetésekkor.

A Toroczkai László által létrehozott "Hunnia" árnyékállamról azt írták: a szerveződés elsősorban a különféle demonstrációkra ráépülő, zavargást keltő csoportként szolgálhat és a politikai cselekvőképességük korlátozottságát szemlélteti, hogy a Kossuth téri demonstrációsorozat szélsőséges ideológusaival sem képesek együttműködésre, sőt korábbi elkülönülésük mára szembenállássá erősödött.

A szélsőbaloldallal kapcsolatban az NBH azt írta: akcióik Magyarországon inkább figyelemfelkeltésre, látványos akciók végrehajtására irányulnak, semmint tudatos jogsértések elkövetésére. De nem zárható ki, hogy a jelenleg még visszafogott hazai szervezetek külső hatásra radikalizálódhatnak.

A társadalomra veszélyes vallási mozgalmakkal kapcsolatban az NBH évkönyvében azt írták: továbbra is jelen vannak olyan vallási mozgalmak, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az egyházakról szóló törvény alapján biztosított autonómiát szisztematikusan használják fel a profit- és információorientált tevékenységük leplezése érdekében. Mint írták, a hierarchikus, tekintélyelven felépülő struktúrájuk révén nem egy esetben mentálisan kizsákmányolják, egzisztenciálisan ellehetetlenítik tagjaikat, és működésükkel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy megsértik az adatvédelmi és pénzügyi szabályokat.