A főpolgármester leszögezte, hogy a pénteki BKV-sztrájk elkerülhető lett volna, mivel a szakszervezetek minden munkajogi követelését teljesítették. 

Rámutatva, hogy szerinte helytelen és aránytalan eszköz volt az egész napos sztrájk, megjegyezte, hogy Budapest csak azért nem bénult meg pénteken, mivel cégek sokasága állt le részben vagy egészben, illetve a dolgozók tízezrei vettek ki szabadságot. A fővárosban egy év alatt keletkező GDP adatai alapján a városvezető úgy vélte, hogy több milliárd forintos veszteség az ára a város pénteki nyugalmának. A szakszervezetek közvetve nem a BKV-t, vagy a fővárost és a budapestieket, hanem az ország gazdaságát büntették meg a sztrájkjukkal - mutatott rá a főpolgármester.

A sajtótájékoztatón, amelyen a város vezetői jórészt megerősítették az április 7-i BKV-sztrájk kapcsán, illetve azt követően már többször is ismertetett álláspontjukat, Demszky Gábor abban az egyben igazat adott a szakszervezeteknek, hogy a BKV gazdálkodását új alapokra kell helyezni. Emlékeztetett rá, hogy a város vezetése ezt szorgalmazza már 1990 óta. Az "ősbűnt" ugyanis ekkor követték el, a rendszerváltás sara, hogy törvényileg a fővárosra bízták a BKV üzemeltetését, fix, normatív támogatást azonban nem rendeltek ehhez. 

A főpolgármester utalt arra, hogy tavaly már csak a Budapesten keletkezett 450 milliárd forint szja-nak kevesebb mint egy százalékán osztozkodhatott a 24 fővárosi önkormányzat, az állami újraelosztás igen nagy mértéke miatt. Hozzátette, hogy változtatnának az Orbán-kormány által bevezetett adóerőképesség-számításon, kevesebbet vonnának el, s így a fővárosban keletkező adókból rendezhetnék a BKV problémáját. 

Kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben az állammal együtt 264 milliárd forinttal támogatták a BKV-t. Ennek során az állam csak 114 milliárdot adott a BKV-nak. Eközben pedig csupán tavaly 180 milliárd forintot biztosított az állam a MÁV-nak, amely a múlt évben 154 millió utast szállított, miközben a BKV 1,3 milliárd utast szállított. A MÁV által élvezett kedvezményeket sürgette a BKV részére is, például a gázolaj jövedéki adójának visszaigényelhetőségét és a 10 százalékkal olcsóbb áramvásárlási lehetőséget. 
 
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Budapest a saját zsebéből már nem tud több pénzt adni a BKV-nak, csak ha máshonnan, például az oktatástól, az egészségügytől vagy a szociális szférától vonna el. Ez azonban nem járható út, mivel teljesítőképességük határán vannak ezek az ágazatok. Felidézve, hogy a BKV-nak több mint négymilliárd forintos veszteséget okoz a HÉV-vonalak agglomerációs üzemeltetése, úgy vélte, hogy ezt részben az állam vasúti keretéből kompenzálni lehetne. Emellett pedig az agglomerációs településeknek a nyugati példát követve részt kellene vállalniuk a BKV-járatok költségeiből. A 70 körüli agglomerációs önkormányzat közül csak néhány, így Törökbálint és Budaörs fizet a BKV-nak, a többség mellőzi ezt. 

Az évek óta infláció felett növekvő jegyárak további emelését nem támogatja a főpolgármester, mivel már most is az EU-átlagon van ez a mérték. Ebből egyébként a cég bevételeinek 43 százaléka teljesül. 

Hagyó Miklós hangsúlyozta, hogy mindent megtettek a sztrájk elkerülése érdekében, és megjegyezte, hogy a dolgozók természetes joga a sztrájk. Kifejezte reményét, ha netán ismét sztrájk lesz, amit nem szeretne, akkor remélhetőleg már lesz minimális szolgáltatás, ez ugyanis jelenleg gyakorlatilag nulla szinten volt, mivel pénteken alig 140 busz és villamos járt csak a városban napközben. 

Ikvai-Szabó Imre egyebek közt elmondta, hogy idén a 10 milliárd forintos tőkepótló támogatás mellett,13 milliárd forintos beruházási támogatást is ad a főváros a cégnek. Horváth Csaba arra kérte a sztrájkolókat, hogy május 5-e és 30-a között, az érettségi időszakban a diákok, a közösség érdekében ne sztrájkoljanak. Megjegyezte, hogy a főváros 90 iskolájának a felében volt tanítási szünet pénteken. A kieső órákat szombaton pótolják a diákok. Közölte azt is, hogy a fővárosi kórházakban a betegellátás jól szervezetten, zavartalanul zajlott. 

A BKV vezetői elmondták, hogy sikeresnek tartják az általuk tavaly megkezdett vállalatátalakítást és korszerűsítést, amit folytatni kívánnak. Megjegyezték, hogy enélkül 11 milliárd forinttal nagyobb lenne idén a cég vesztesége. Az MTI információi szerint tavaly mínusz 14,2 milliárd forint volt a cég üzemi eredménye, ami egy évvel korábban mínusz 8,5 milliárd forint volt.