Nem kibúvó volt, hogy nem szavazott az egészségbiztosítási törvényjavaslatról, mivel éppen ülést vezetett és ilyenkor nem nyomhat gombot - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
 
A házelnök szerint az idei évet ellentmondások és feszültségek, illetve sok vita jellemezte a parlamentben, ugyanakkor intenzív törvényalkotási munka zajlott. Tájékoztatása szerint 32 ülésen 74 ülésnapot tartottak és összesen 660 órán keresztül ülésezett a Ház, amelyből 642 óra volt a tiszta tárgyalási idő. Az összegzés szerint az Országgyűlés 185 törvényt, 113 országgyűlési határozatot és nyolcezer módosító indítványt tárgyalt.
 
Szili Katalin szerint idén kevesebb interpellációt nyújtottak be a képviselők, de az ellenzék 16 százalékkal többet adott be a Házhoz, mint tavaly. Interpellációból 225, kérdésből 209, azonnali kérdésből 291 hangzott el idén az Országgyűlésben - közölte. Hozzátette: az Országgyűléshez 1.219 írásbeli kérdés érkezett, ez is jóval kevesebb lett az előző évhez képest.
 
Szili Katalin elmondta, 20 százalékkal több napirend előtti felszólalás volt idén, mint tavaly, 302 alkalommal szólaltak fel az ülésnap kezdetén a képviselők. Öt politikai vitanapot tartott a Ház, ebből négy ellenzéki, egy kormánypárti kezdeményezésre zajlott le - jegyezte meg.
 
Az Országgyűlés elnöke a bizottságok munkájával kapcsolatban kiemelte: a 18 parlamenti testület 631 alkalommal összesen 1017 órát ülésezett, 267 törvényjavaslatot, 103 határozati javaslatot és 40 jelentést tárgyaltak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős számú, 63 darab önálló bizottsági indítvány született ebben az évben. Ezek közül a legtöbbet a mentelmi bizottság, valamint a kulturális bizottság nyújtotta be.
 
Szili Katalin az Országgyűlés adatai alapján beszámolt arról, hogy a legtöbb ülést (56-ot) a gazdasági bizottság tartotta, a legtöbb órát (92-őt) az egészségügyi bizottság ülésezett, a leghosszabb ülést pedig a költségvetési bizottság tartotta, 9 órán keresztül.
 
Szili Katalin hangsúlyozta: több témában is konszenzus született az öt parlamenti párt között. Példaként említette a házszabály-módosítási csomagot, a kormány és a parlament együttműködési törvényének módosítását az uniós elnökségre való sikeres felkészülés érdekében, a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanács létrehozását, illetve a jövő nemzedékek ombudsmani poszt kialakítását.
 
Ezzel összefüggésben kérdésre válaszolva azt mondta, nem tervezi, hogy konzultálna Sólyom Lászlóval a két országgyűlési biztosi poszt betöltéséről, hiszen a köztársasági elnök egyértelművé tette álláspontját, hogy jelölés előtt nem egyeztet.
 
Ara a felvetésre, változott-e a parlamenti kultúra tavalyhoz képest, a házelnök azt válaszolta, nem nyilatkozhat úgy, hogy "a képviselők viselkedése hagy némi kívánnivalót maga után", mert feladata az is, hogy megőrizze a parlament tekintélyét. Ugyanakkor - fejtette ki - a plenáris ülések nyilvánosak és mindenki levonhatja következtetéseit az ott látottak alapján.
 
Szili Katalin visszautasította a felvetést, hogy elsietett lett volna a lisszaboni szerződés ratifikálása. Véleménye szerint a szavazati arány önmagáért beszél. Az Országgyűlés elnöke a mulasztásos alkotmánysértésekkel kapcsolatban szintén kérdésre válaszolva megjegyezte: februárban ismételten megpróbál egyeztetni több ilyen kérdésben.